„A darabot A papagáj és a zsaru címmel is játszották.

Robert Thomas bűnügyi komédiái azért olyan népszerűek, mert feldolgozza darabjaiban a francia bohózat, a bulvárvígjátékok legjobb hagyományait is. Lendületes, pergő cselekmény, szellemes dialógusok, jó színpadi szituációk, néhány jól megírt, mulatságos figura – ennyi elég is a sikerhez. Hát még ha a lendületes cselekmény mélyén valami bűnügyi bonyodalom is rejtőzik!

A «papagáj» egy bűbájos, kotnyeles, öregedő kisasszony, a zsaru egy morcos, örökké náthás detektívfelügyelő. Három felvonáson keresztül veszekednek, bosszantják egymást (különösen a kisasszony keresztezi mesterien a felügyelő terveit) – hogy a végén mégis egymásra leljenek.” (Gerold László)

„A néző, ha óvatosan is, belekóstolt a szerző fanyar humorába, élvezte a paródiával kokettáló jeleneteket, a színészek pedig nagy kedvvel alakítottak (pletykáltak, nyomoztak, titkolóztak és provokáltak), s közös erővel, a náthás hekus, Grandin felügyelő segítségével elcsípték a gyilkost.” (Indig Ottó)