„Dr. Sáfrány ügyvéd legszívesebben válóperes ügyeket vállal: ügyfelei főleg tehetős asszonyok, akik vagy válni akarnak, vagy pont ellenkezőleg, nem akarnak válni. Az ügyvéd bármire kész egy jó perért, szenvedéllyel űzi szakmáját, ha már ő maga nem válhat el a feleségétől, legalább mások szabadulhassanak a házasságuktól. Feleségének barátnője, a fiatal és roppant csinos Annie felkeresi dr. Sáfrányt, ám az õ ügye egészen elképesztő, s az indok és a bizonyítékok egy igen különös válópert sejtetnek.

Sáfrányéknál azonban nemcsak a kliensek, hanem a háziak magánélete is viharos: a cselédjüknek, kisbabája született, de az apa kilétét a lány nem hajlandó elárulni. Az ügyvéd hosszas faggatását egyre nehezebben tűri, ezért végül a telefonkönyvben keres apajelöltet, noha az igazi apa egészen közel van.

A válóperek és az apasági kereset, a családi és más családok életének bonyodalmai fergeteges vígjátékká dagadnak, mindenkinek akad párja és a gyereknek új papája - vagy inkább mamája? A kulcs az ismeretlen Schőn Tóni kezében van.

Egy csók és más semmi ? Kizárt dolog, ha egy Eisemann operettről van szó. Akkor ugyanis biztosan vannak még jócskán remek figurák, fantasztikus slágerek, sok szerelem, naivitás és finom irónia. Minden, ami egy igazán jó zenés darabhoz kell. Eisemann örök klasszikusa az operettnek, szinte minden generációnak megvan a maga kedvenc Eisemann operettje.” (a budapesti Vígszínház-előadás ismertetője)

„A történet a szokványos téma, a házasság, a hűség és hűtlenség, a váratlan fordulatok és a kötelező happy end törvényei szerint alakul, de a magyar televízió több régi bemutatójából és felújításából ismert librettót alaposan a szűkös lehetőségekhez «szabták» színházunk háza táján… A közönség mégis hálás volt, sokat tapsolt. Kikapcsolódhatott, örökzöld melódiákat hallhatott, kiruccanhatott Operettországba, s ideig-óráig feledhette hétköznapjainak millió gondját.” (Indig Ottó)