Színházak
Szigligeti Színház Nagyárad
- 2024/2025
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2019/2020
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 2001/2002
- 2000/2001
- 1999/2000
- 1998/1999
- 1997/1998
- 1996/1997
- 1995/1996
- 1994/1995
- 1993/1994
- 1992/1993
- 1991/1992
- 1990/1991
- 1989/1990
- 1988/1989
- 1987/1988
- 1986/1987
- 1985/1986
- 1984/1985
- 1983/1984
- 1982/1983
- 1981/1982
- 1980/1981
- 1979/1980
- 1978/1979
- 1977/1978
- AxelVarga Vilmos
- FülöpHajdu Géza
- OszmánGábor József
- AntóniaKiss Törék Ildikó
- EmmaCsoma Judit
- CéliaFazakas Márton Erzsébet
- rendezőFarkas István
- díszlettervezőTatiana Manolescu-Uleu
- jelmeztervezőTatiana Manolescu-Uleu
- fordítóKántor Erzsébet
- bábtervezőKudelász József
- fővilágosítóVasile Bejan
- hangBodonea Valentin
- súgóKörner Anna
- ügyelőGölle Ildikó
„Ki ez a harmincöt éves átlag polgár, aki egy fővárosi garzon lakója, és valahol egy könyvtárban dolgozik? Minden helyzetben becsületes, jelleme sziklaszilárd, és mindig jót akar, de mégsem alkalmas arra, hogy példaképet faragjunk belőle. Minden megnyilvánulása végtelenül szubjektív, sőt gyerekes, és gyakran téved. Az emberi gyöngeségek tárháza – hiú, passzív, olyan furcsa művész, aki bezárkózik a szobájába és könyvet ír Molière Embergyűlölőjéről. E művelt ember teljesen érthetetlen dolgokkal foglalkozik: játszik. Mégpedig nem játékokkal, hanem egy helyi hatalmasság idegeivel… Magára zúdítva rengeteg kellemetlenséget…” – Farkas István rendező
„A szerző darabkában erkölcsnemesítő szándékkal mozgósítja a közönség ítéletét, egy nagy műveltségű értelmiségi esztéta és színikritikus valamint egy kereskedelmi vállalat vezetőjének konfliktusában késztet állásfoglalásra… - Bölöni Sándor, Fáklya
„A konfliktus akkor robban ki, amikor Oszmán, a mindenható vállalat főnöke fejébe veszi, hogy drámákat ír, és ezekről kedvező véleményezést akar íratni a főhőssel. Hősünk megtagadja, erre a főnök a részletre vásárolt bútorait mondvacsinált ürüggyel elviteti, egyszóval lehetetlenné teszi életét. A főhős, Axel azonban nem harcol igazáért. Nem tartja magához méltónak. Ez az önmaga felé fordulás jellemző rá a három női szereplővel való kapcsolatában is…” - Horváth Sz. István, Utunk
1979. 10. 17.