„Görgey Gábor ragaszkodott a pálya és az életút valóságához, ám a valódi történéseket lírával itatta át. Kerettörténete így lett apropó egy olyan visszatekintéshez, amelyben a főszerep ugyan az emlékezésé, de mindvégig két idős emberköltészeteként ábrázolt visszafiatalodási kísérlet uralja… az újabb és újabb Mikszáth- illetve Mauks Ilona-arc megteremtésével közelebb a nem mindennapi szerelmi házasság drámájához is… Két karakter, két emberi jellem. Az egyik teremtésre született, a másik szolgálatra. Míg a férfi, a kezdő író, szégyelli szegénységét, vagyis hogy a házassággal feleségének is mérhetetlen szenvedést okozott, a nő büszke, hogy ilyen próba elé állíttatik.” (Szakolczay Lajos, Új Magyarország)

„Görgey Gábor vállalkozásának hálás és biztosított sikere abban van, hogy Mikszáth a hőse. Aki színpadi alaknak is férjnek is mindenképp azonos a nagy mesélővel, aki száz év múltán is mestere a nevettetésnek. A darab eseményei kiegészülnek az életmű kevéssé ismert szövegeivel, levelekkel, sajátos ízű Mikszáth-humorral.” (Implon Irén, Fáklya)

A darab Mauks Ilona visszaemlékezései alapján íródott. A két főszerepet Hajdu Géza és Körner Anna játszotta, Farkas István rendezésében.