Az immár sorozatnak nevezhető Csurka-előadások újabb állomásához ért el a színház, ötödikként bemutatva a Szájhős című darabot.

Dékány Lajost kinevezik főszerkesztő-helyettesnek, sikeres ember, amikor megkérdőjelezi egész eddigi életét.

Csurka tudja – amit különben az igazi drámaírók tudtak -, hogy az ember konfliktus-helyzetben érdekes. Amikor választania kell, és amikor a választ nem lehet elodázni.

Dékány a darab folyamán egyfolytában helyzetbe akarja hozni magát, mint a futballisták, hogy cselekedjék, mert rájött, hogy gyáva, tehetetlen ember, akit mindig mások irányítottak. Olyan helyzetet akar teremteni magának, ahonnan már nincs kibúvó, ahol már a part szakad! Csurka műfaji meghatározása: „szánalmas komédia” nagyon pontos, mert valószínű, hogy hősünk vergődésén nevetni fogunk. Szájhős… határozza meg a cím, ami ismét igen pontos, mert Dékány egyik meghatározó tulajdonsága, hogy cselekvés helyett mindig beszélni kezd. Ez a színdarab azért válhat mindnyájunk számára élménnyé, mert Csurka drámaírói művészete ismét képes a valódi élethelyzetnek sűrítésére, talán azért mert minden korosodó emberben ott bujkál ez a változtatni akarás. „37 év, tudod milyen nagy idő – mondja Dékány a feleségének – Milyen döntő kor…? Az utolsó pillanat egy férfi életében, amikor még dönthet, amikor még rendezheti a világgal való zűrzavaros kapcsolatát!” (Farkas István, rendező)