A kérdés, miszerint ismerjük-e egyáltalán a mai, vagy akár a közelmúlt Írországának irodalmát-drámairodalmát, kimondottan szónoki. Mert valójában (nyilván leszámítva néhány szakembert) - nem ismerjük. J. Graham Reid Zárt ajtó mögött c. színművének bemutatása éppen ennek okán válhat kiemelkedő színházi eseménnyé. Egyrészt egy sodró cselekményű, izgalmas színművet állítunk színpadra, másrészt pedig egy olyan kortárs drámaíró műhelyébe engedünk bepillantást, akinek alkotásai ugyancsak ritka vendégek színpadjainkon. A dráma (a végletekig leegyszerűsítve a dolgokat) tulajdonképpen a gyávaság "esettanulmánya", s a szerző olyan körülmények között mutatja fel ezt a jelenséget, amelyben az utcai erőszak hétköznapivá, megszokottá válik; éjszakánként fegyverropogás, robbanások zaja hallatszik abban az észak-írországi kisvárosban, amelyben katolikus és protestáns közösségek tagjai feszülnek egymással szembe, s válnak (néha érdemtelenül is) hősökké, vagy ellenkezőleg: a meghunyászkodó gyávaság tipikus példájává.