Idegenek  kerülnek egy házban karanténba a zord időjárás miatt. Forrnak a szenvedélyek, egymásba szeret, akinek nem kéne, és kiszeret egymásból, akinek viszont párt kéne alkotnia. A bezártságban sok minden kiderül a másikról, a meghiúsult farsangi lagzi helyett napokig tartó karanténparti veszi kezdetét, ahol a szedettvedett társaság egyre inkább közösséggé alakul, és árgus szemekkel figyeli Kálmán, a csurgói diák és Zsuzsika, a kicsit depressziós, érzékeny kislány tiltott szerelmét. Persze mások is szerelembe esnek közben, felfalják a készleteket, hogy aztán a karantén végén minden a helyére kerüljön. Poldini Ede kétfelvonásos vígoperáját 1924. február 16-án mutatta be a Magyar Állami Operaház. Az opera librettóját Vajda Ernő bő évtizeddel korábban már elkészítette, ám a világháború és más körülmények hátráltatták az opera megírását. A premier óriási siker volt, a Farsangi lakodalom száznál is több előadást élt meg. Nem gyakori repertoárdarab, holott azon kevés magyar opera közé tartozik, amely külföldön is sikert aratott: játszották Bécsben, Drezdában és Londonban is. A darabot az elmúlt év járványhelyzete teljesen új színekkel festette át, mindannyiunk számára ismerős pillanatok és lélekállapotok sorjáznak, hogy jót tudjunk nevetni magunkon, és azon, hogyan töltöttük el az utóbbi időszakot a négy fal közé zárva.