Színházak
Veszprémi Petőfi Színház
- 2022/2023
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 2001/2002
- 2000/2001
- 1986/1987
Jókai MórAz aranyember
dráma
Jókai Mór regényét színpadra alkalmazta:NAGY ANDRÁS és TORDY GÉZA
- Tímár MihálySzalma Tamás
- Ali CsorbadzsiHáromszéki Péter
- TímeaCsorbadzsi lányaHalas Adelaida
- Brazovics AtanázBenczédi Sándor
- ZsófiaBrazovics feleségeMeszléry Judit
- AtháliaBrazovics lányaBartha Alexandra m.v.
- Kadisamérnökkari tisztBokor Barna
- Teréza asszonyKolti Helga
- Noémi, a lányaÚjhelyi Kinga
- Krisztyán TódorKorognai Károly
- Fabula JánosNyirkó István
- Udvari tanácsosJoós László
- TisztKiss T. István
- rendezőTordy Géza
- díszlettervezőCsík György
- jelmeztervezőKemenes Fanni m.v.
- dramaturgNagy András
- rendezőasszisztensUdvari Emese
Jókai Mór:Az aranyember
dráma
Rendező: Tordy Géza Kossuth-díjas, Kiváló művész
A „nagy mesemondó” talán legnépszerűbb műve Az arany ember. Tímár Mihály különös szerencséjének, meghasonlásainak, „kettős életének” és végső boldogtalanságának váratlan idillbe forduló krónikája.
Kalandos mese? Romantikus fejlődésregény? Szerelmek, intrikák, sorsfordulók, bűnök „emberi komédiája”? Mindegyik? Egyik sem? – És miképpen állítható színpadra ez a lebilincselő, merész korrajz: középpontjában az erényeiben, vétkeiben is rendkívüli Tímár Mihállyal.
Jókai maga fogalmazta drámává ezt a különös, szép fájdalmas – és mai nézők számára is aktuális történetet, amely a regény motívumainak a drámába illesztésével kerül most a veszprémi közönség elé: mintha éppen napjainkról szólna…
Dr. Jókai Mór: Utóhangok az „Arany ember”-hez:
„Be kell vallanom, hogy nekem magamnak ez a legkedvesebb regényem. Az olvasóközönségnél is ez van legjobban elterjedve, ezt fordították le a legtöbb nyelvre, angolul két kiadásban is megjelent. … De egyéb is van, amiért szeretem ezt a művemet. Ennek az alakjai mind oly jó ismerőseim nekem: ki korábbrul, ki későbbrül.”
Korda Sándor: Az aranyember (1918), Lenkeffy Ica és Beregi Oszkár
Gertler Viktor: Az aranyember (1962)
Gaál Béla: Az aranyember (1936)
dráma
Rendező: Tordy Géza Kossuth-díjas, Kiváló művész
A „nagy mesemondó” talán legnépszerűbb műve Az arany ember. Tímár Mihály különös szerencséjének, meghasonlásainak, „kettős életének” és végső boldogtalanságának váratlan idillbe forduló krónikája.
Kalandos mese? Romantikus fejlődésregény? Szerelmek, intrikák, sorsfordulók, bűnök „emberi komédiája”? Mindegyik? Egyik sem? – És miképpen állítható színpadra ez a lebilincselő, merész korrajz: középpontjában az erényeiben, vétkeiben is rendkívüli Tímár Mihállyal.
Jókai maga fogalmazta drámává ezt a különös, szép fájdalmas – és mai nézők számára is aktuális történetet, amely a regény motívumainak a drámába illesztésével kerül most a veszprémi közönség elé: mintha éppen napjainkról szólna…
Dr. Jókai Mór: Utóhangok az „Arany ember”-hez:
„Be kell vallanom, hogy nekem magamnak ez a legkedvesebb regényem. Az olvasóközönségnél is ez van legjobban elterjedve, ezt fordították le a legtöbb nyelvre, angolul két kiadásban is megjelent. … De egyéb is van, amiért szeretem ezt a művemet. Ennek az alakjai mind oly jó ismerőseim nekem: ki korábbrul, ki későbbrül.”
Korda Sándor: Az aranyember (1918), Lenkeffy Ica és Beregi Oszkár
Gertler Viktor: Az aranyember (1962)
Gaál Béla: Az aranyember (1936)
2005. 01. 28.
