Színházak
Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház
- 2024/2025
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2019/2020
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 2001/2002
- 2000/2001
- 1999/2000
- 1998/1999
- 1997/1998
- 1996/1997
- 1995/1996
- 1994/1995
- 1993/1994
- 1992/1993
- 1991/1992
- 1990/1991
- 1989/1990
- 1988/1989
- 1987/1988
- 1986/1987
William ShakespeareLear király
Mészöly Dezső és Vörösmarty Mihály fordítása alapján
- LearBritannia királyaNemes Levente
- GonerilLear leányaD. Albu Annamária
- ReganLear leányaGajzágó Zsuzsa
- CordeliaLear leányaKicsid Gizella
- Gloster grófKőmíves Mihály
- EdgarGloster fiaVáta Loránd
- EdmundGloster törvénytelen fiaPálffy Tibor
- Kent grófSzabó Tibor
- BolondBicskei ZsuzsannaB. Fülöp Erzsébet
- Alban fejedelemMátray László
- Cornwall fejedelemDiószegi Attila
- OszvaldGoneril udvarnokaNagy Alfréd
- NemesCordelia kíséretébenDebreczi Kálmán
- Frankföld királyaVeress László
- Burgund hercegeKolcsár József
- SzereplőErdei GáborMárton LórántNagy JózsefNagy Kopeczky KálmánFazakas MisiÁdám JánosBedő GézaBíró MiklósBölöni BélaKelemen GyörgyLeopold JózsefPilbáth MiklósTölcséres SándorBán JózsefBende SándorBenedek ZsoltBernát ÁdámFazakas IstvánMolnár IstvánSzentpáli FerencVatány Zsolt
Fodrász: Győry Andrea, Vizoli Mónika
- rendezőBocsárdi László
- díszlettervezőBartha József
- jelmeztervezőDobre-Kóthay Judit
- dramaturgSebestyén Rita
- mozgásLiviu Matei
- zeneKönczei Árpád
- szcenikusDeák Barna
- világításHorváth CsabaVarga BélaVargha Zsolt
- hangMolnár Csaba
- szinpadmesterVeress János
- kellékIllyés EditKovács Ibolya
- öltöztetőKocsis OlgaNyisztor Angéla
- súgóGazda Szende
- ügyelőV. Bartha Edit
Lear király történetének alapja egyszerű mese, de olyan mély emberi érzések és vágyak vezetik a szereplőket, hogy Shakespeare tragédiáját akár polgári drámának is tekinthetnénk. Lear azáltal, hogy lemond királyságáról, már az első jelenettől emberré válik, de a királyság tudatáról nem tud lemondani, ezért emberségében szeszélyes, kegyetlen és goromba, aki az új helyzet bizonytalanságában nem tudja, hogy valójában meddig terjed a hatalma. Ez a kettősség jellemzi minden megnyilvánulását, ezért vele kapcsolatos benyomásaink is kettősé válhatnak. Tudjuk, hogy méltán szenved, amikor megkapja, amire rászolgált, mégis azt érezzük, hogy méltánytalanság történik vele, mert a gyermeki hálátlanságból fakadó legkegyetlenebb gyötrelmeket szenvedi végig. Lear passiója csupán egy embersors, azé az emberé, aki a dráma elejétől a legvégéig képtelen a szeretetre, mindenkit elűz maga mellől, s amikor belátná, hogy keserű sorsát maga okozta, s őszintén megbánná bűneit, már késő. Az emberi lét minden fontos kérdése megjelenik a darabban, s azáltal, hogy ellenpontjaikban láthatjuk ezeket, átfogóvá, egyetemessé válik a történet.
Az élet és halál, ifjúság és aggkor, erő és gyengeség, növekedés és bukás, helyes döntések és tévedések, éleslátás és vakság drámája a Lear király. Tragikus szatíra, mely kigúnyolja az érdekeken, hatalmon alapuló földi boldogságot, de azt a Mennyországot is, amit a halál utánra ígérnek a vallási tanítások. Shakespeare sikerének egyetlen kulcsa van: a kíméletlen igazmondás. Gondolkodtatva és néha nevettetve is, de konok őszinteséggel mindig az emberi értékek törékenységéről beszél. Tükröt tart, s üzenete nem az, hogy jó vagy rossz a világ, hanem mindössze annyi: ilyen.
Az élet és halál, ifjúság és aggkor, erő és gyengeség, növekedés és bukás, helyes döntések és tévedések, éleslátás és vakság drámája a Lear király. Tragikus szatíra, mely kigúnyolja az érdekeken, hatalmon alapuló földi boldogságot, de azt a Mennyországot is, amit a halál utánra ígérnek a vallási tanítások. Shakespeare sikerének egyetlen kulcsa van: a kíméletlen igazmondás. Gondolkodtatva és néha nevettetve is, de konok őszinteséggel mindig az emberi értékek törékenységéről beszél. Tükröt tart, s üzenete nem az, hogy jó vagy rossz a világ, hanem mindössze annyi: ilyen.
Mikor a nagy út-at semmibe dobták,
megjelent az erkölcs és méltányosság.
Mikor kezdődött az okoskodás,
megjelent a nagy hazudozás.
Mikor a hat rokon összeveszett,
megjelent a gyermeki tisztelet és szülői szeretet.
Mikor zavaros az ország,
megjelennek a hűséges szolgák.
(Tao Te King, 18. fejezet - Weöres Sándor fordítása)
megjelent az erkölcs és méltányosság.
Mikor kezdődött az okoskodás,
megjelent a nagy hazudozás.
Mikor a hat rokon összeveszett,
megjelent a gyermeki tisztelet és szülői szeretet.
Mikor zavaros az ország,
megjelennek a hűséges szolgák.
(Tao Te King, 18. fejezet - Weöres Sándor fordítása)
2006. 11. 28.