Színházak
Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház
- 2024/2025
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2019/2020
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 2001/2002
- 2000/2001
- 1999/2000
- 1998/1999
- 1997/1998
- 1996/1997
- 1995/1996
- 1994/1995
- 1993/1994
- 1992/1993
- 1991/1992
- 1990/1991
- 1989/1990
- 1988/1989
- 1987/1988
- 1986/1987
William ShakespeareMacbeth
Szász Károly és Szabó Lőrinc fordításai alapján
- HecateNemes Levente
- BoszorkányNagy AlfrédPéter HildaPál Ferenczi Gyöngyi
- MacbethPálffy Tibor
- Lady MacbethKicsid Gizella
- GyermekOpra Balázs József
- Duncanskót királyMátray László
- MalcolmDuncan fiaKolcsár József
- DonalbainDuncan másik fiaFazakas Misi
- BanquotábornokDiószegi Attila
- FleanceBanquo fiaFarkas György Nándor
- MacdufftábornokDebreczi Kálmán
- Lady MacduffD. Albu Annamária
- RosstábornokMárton Lóránt
- LennoxtábornokNagy Lázár József
- Sebesült SzázadosDarvas László
- KapusSzabó Tibor
- ÖregBotka László
- Első gyilkosGolicza Előd
- Második gyilkosNagy Kopeczky Kálmán
Valamint:
Bordás Attila, Fekete Mária, Sándor Eszter, Sebestyén Melinda
Kellékek: Zayzon Ádám
Parókák: Győry Andrea
Produkciós vezető: Deák Barna, Deák M. Ria
Ügyelő: Veress Zsóka
Súgó: Gazda Szende
Világosító: Horváth Csaba, Varga Béla, Vargha Zsolt
Hangosító: Molnár Csaba, László Csaba
Stúdiómunkák: Langer Csaba
Színpadmester: Veres János
Öltöztető: Bartha Judit, Nyisztor Angéla
Kellékes: Kovács Ibolya
Fodrász: Győry Andrea, Vizoli Mónika
Bordás Attila, Fekete Mária, Sándor Eszter, Sebestyén Melinda
Kellékek: Zayzon Ádám
Parókák: Győry Andrea
Produkciós vezető: Deák Barna, Deák M. Ria
Ügyelő: Veress Zsóka
Súgó: Gazda Szende
Világosító: Horváth Csaba, Varga Béla, Vargha Zsolt
Hangosító: Molnár Csaba, László Csaba
Stúdiómunkák: Langer Csaba
Színpadmester: Veres János
Öltöztető: Bartha Judit, Nyisztor Angéla
Kellékes: Kovács Ibolya
Fodrász: Győry Andrea, Vizoli Mónika
- rendezőDavid Zinder
- díszlettervezőMiriam Guretzky
- a tervező munkatársaDina Konson
- jelmeztervezőMiriam Guretzky
- koreográfusVava Stefanescu
- világítástervezőYaron Abulafia
- zenei összeállításKönczei Árpád
- rendezőasszisztensCsép Zoltán
Harold Bloom írja kitűnő Shakespeare-tanulmányában, hogy Macbeth az a színpadi alak, akinek története végén minden szörnyű tette ellenére sikerül a nézőben felkelteni “valmiféle elborzadt rokonszenvet”. Ennek oka, őszerinte Macbeth alapvető emberiességében rejlik. Ez az emberiesség lesz az, ami a “démoni király” történetét a homályos középkorból egy csapásra jelenkorunk, mindennapjaink világába helyezi át. Mindannyiunk életében vannak pillanatok, amikor választanunk kell aközött, amit megtenni helyes és erkölcsös (vállalva a lemondással járó áldozatot), és aközött, amit megtenni helytelen, sőt, bűnnek számít, de ami álmaink azonnali teljesülésével: gazdagsággal és hatalommal kecsegtet. Ugyanebben a helyzetben van Macbeth is, sorsa talán csak a nagyságrend szempontjából más mint a mi életünk: nem egy újabb autó, egy tágasabb ház az, amit kíván, ő egész Skóciát akarja megszerezni. Ez azonban csak nagyságrend kérdése, a lényeget nem érinti. Személyiségének hitelessége által képes a darab tükröt tartani hatalomról és tekintélyről szőtt mindennapi álmodozásainknak, és ezáltal képes rámutatni arra a veszélyre, amit az jelent, ha vágyainkat életünkben szabadjára engedjük. Erkölcsi létünk törékenységének tükre ez, és mindazon dolgok – tisztesség, törvénytisztelet, igazságosság és kölcsönös bizalomban való egyetértés – ingatagságáé, ami társadalmunkat kéne összetartsa. Ha a rend – a társadalmi összetartás, a hatalom megfontolt gyakorlásának – finom egyensúlya felborul, a zűrzavar, az anarchia, a zsarnokság ott lapul már a küszöbön.
Shakespeare egyedülálló géniusza azonban a hatalomvágy és az ember képzelt mindenhatóságának történetét olyan sokrétű szövetté alakítja, amiben a főtémát a valóságérzékelés megromlásának, valódi és képzelt viszonyának, férfiúi és női identitás problematikusságának, ám legerősebben gyerekeinkhez, a gyermekiséghez való viszonyunk mély és gazdagon árnyalt képeivel árnyalja.
Így lesz az ördögi darab vérrel és gyilkosságokkal telített világából emberi gyöngeségünk megrázó története. És ezen belül Macbeth bátorságáé is – azé az emberé, aki megvív saját balsorsával. “Harcolni fogok, míg le nem faragják csontjaimról a húst” – mondja a darab záróképében, s ebben a megnyugvásban, legeslegutolsó gesztusa által nyeri el “elborzadt rokonszenvünket”.
David Zinder
Shakespeare egyedülálló géniusza azonban a hatalomvágy és az ember képzelt mindenhatóságának történetét olyan sokrétű szövetté alakítja, amiben a főtémát a valóságérzékelés megromlásának, valódi és képzelt viszonyának, férfiúi és női identitás problematikusságának, ám legerősebben gyerekeinkhez, a gyermekiséghez való viszonyunk mély és gazdagon árnyalt képeivel árnyalja.
Így lesz az ördögi darab vérrel és gyilkosságokkal telített világából emberi gyöngeségünk megrázó története. És ezen belül Macbeth bátorságáé is – azé az emberé, aki megvív saját balsorsával. “Harcolni fogok, míg le nem faragják csontjaimról a húst” – mondja a darab záróképében, s ebben a megnyugvásban, legeslegutolsó gesztusa által nyeri el “elborzadt rokonszenvünket”.
David Zinder
Letölthető anyagok
2006. 03. 24.