Színházak
Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház
- 2024/2025
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2019/2020
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 2001/2002
- 2000/2001
- 1999/2000
- 1998/1999
- 1997/1998
- 1996/1997
- 1995/1996
- 1994/1995
- 1993/1994
- 1992/1993
- 1991/1992
- 1990/1991
- 1989/1990
- 1988/1989
- 1987/1988
- 1986/1987
William ShakespeareRomeó és Júlia
- EscalusVerona hercegeNemes Levente
- Mercutioa herceg rokona, Romeo barátjaPálffy Tibor
- Párisifjú gróf, a herceg rokonaDiószegi Attila
- Öreg Capuletegy rokonSzabó Tibor
- CapuletnéSzabó Enikő
- JúliaCapuleték leányaPéter Hilda
- DajkaJúlia dajkájaD. Albu Annamária
- TybaltCapuletné unokaöccseVáta Loránd
- Montagueaz egymással vetélkedő egyik család fejeDebreczi Kálmán
- Montague kedveseBenő KingaPál Ferenczi GyöngyiKicsid Gizella
- RomeóMontague fiaNagy Alfréd
- BenvolioMontague unokaöccse, Romeo barátjaMárton Lóránt
- Lőrinc barátfranciskánusMátray László
- Sámsona Capulet ház szolgájaFazakas Misi
- BaltazárRomeo legényeNagy Lázár József
- VerekedőNagy Kopeczky KálmánSzilágyi Ottó
Zenészek:
Szilágyi Zsolt m.v. (ének)
Zeno Apostolache m.v. (zongora)
Filip Ignác (fuvola)
Ailene Florin m.v. (trombita)
Sãmean Adrian m.v. (harsona)
Kerezsi Csongor m.v. (nagybõgõ)
Szilágyi Zsolt m.v. (ének)
Zeno Apostolache m.v. (zongora)
Filip Ignác (fuvola)
Ailene Florin m.v. (trombita)
Sãmean Adrian m.v. (harsona)
Kerezsi Csongor m.v. (nagybõgõ)
- rendezőBocsárdi László
- díszlettervezőBartha József m.v.
- jelmeztervezőDobre-Kóthay Judit m.v.
- dramaturgCzegő Csongor
- zeneKönczei Árpád m.v.
- mozgásLiviu Matei m.v.
Minden elõször történik itt. Az elsõ szerelem, az elsõ gyilkosság és az elsõ szerelmes éjszaka története ez – egy történet, melynek hõse a fiatalság: a fiatalság és a mindent felégetõ, elhamvasztó szerelem. Benvolio, Mercutio és Tybalt, Romeo és Júlia – vágyaikkal, szerelmükkel elõször lépnek az emberek elé. Olyan tûz ég bennük, amiben hamuvá válik minden, ami fölösleges, ami kevés – csak az maradhat meg, ami örökkévaló: az ártatlan fiatalság és az elsõ szerelem szentsége. Itt nincsenek felvonások, jelenetek is alig, semmi más nincs csak a vak végzetszerûség: a történet feltartóztathatatlanul halad elõre, míg hamuvá nem válik minden, ami éghetõ: még nem látták meg egymást, már találkoztak, most lesznek egymáséi… Ebben a rohanásban, a gyorsan élés szenvedélyében a beteljesült boldogság pillanatától a halál csak egy ugrás, vagy még kevesebb, hiszen a boldogság pillanatát túlélni aligha érdemes.
2002. 11. 16.