Színházak
Szabadkai Népszínház
- 2024/2025
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2019/2020
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 2001/2002
- 2000/2001
- 1999/2000
- 1998/1999
- 1997/1998
- 1996/1997
- 1995/1996
- 1992/1993
- 1991/1992
- 1990/1991
- 1989/1990
- 1988/1989
- 1987/1988
- 1986/1987
- 1985/1986
- 1984/1985
- 1983/1984
- 1982/1983
- 1981/1982
- Lettea csúnyaPálfi Ervin
- FannyLette feleségeG. Erdélyi Hermina
- SchefflerLette főnökeSzőke Attila
- KarlmannLette asszisztenseKovács Nemes Andor
- Fannygazdag öreg hölgyG. Erdélyi Hermina
- Karlmanna gazdag öreg hölgy fiaKovács Nemes Andor
- SchefflersebészSzőke Attila
- Fannyaz asszisztensnőjeG. Erdélyi Hermina
- rendezőDömötör András
- díszlettervezőDömötör András m.v.
- jelmeztervezőJanovics Erika m.v.
- dramaturgBrestyánszki B. R.
- fordítóVeress Anna
- világítástervezőÚri Attila
- díszlettervező asszisztensSzilágyi Nándor
- súgóEngi Georgina
- ügyelőEngi Georgina
- rendezőasszisztensÚri Attila
Marius von Mayenburg
(író, fordító, dramaturg és rendező)
Münchenben született, 1972-ben, 1992-től Belinben él, ahol a Művészeti Akadémián Yaak Karsunke és Tankred Dorst tanítványaként drámaírást tanult. 1998-ban a Deutsches Theater Baracke nevű stúdiójának művészeti vezetője lett, majd egy évvel később Thomas Ostermeierrel közösen elvállalták a berlini Schaubühne igazgatását. Színházuk a mai napig Európa egyik legjobbjának számít. Mayenburg szinte minden évadra ír egy új darabot a társulat számára, és egy ideje rendezőként is aktív. Drámáit Németországon kívül számos európai országban is színpadra állították. Díjai: a fiatal drámaírók kitüntetése, a "Kleist-Förderpreis", valamint a"Frankfurter Autorenstiftung" díj.
Így vall munkájáról:
Minden munkám valahogyan kötődik a dramaturgiához. Regálok azokra a színházi hagyományokra, amelyekben dolgozom, és reagálok a színészekre is. És a munkám során rengeteget olvasok, és folyamatosan azt keresem, ami “hiányzik”, amivel nem foglalkoznak a hozzám eljutó színdarabok, és aztán ezt próbálom megírni.
A Doppelgänger a romantikus én-hasadás jelképe; minden schizoid alkatú emberben egy Doppelgänger lakik és a romantika a schizoid embertípusnak felel meg (…) A romantikusok tekintetüket az álmok, a megmagyarázhatatlan ösztönök, a sejtések és a bizonytalan vágyak felé fordították, erről szól a Doppelgänger mítosza is, az emberről, akiben a tudattalan világ elszabadul a tudat ellenőrzése alól és mint rettenetes szörnyeteg önálló életet kezd…
(Szerb Antal)
2012. 03. 31.