Színházak
Szegedi Szabadtéri Játékok
- 2023/2024
- 2020/2021
- 2019/2020
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2003/2004
- 2001/2002
- 1989/1990
- 1988/1989
- 1987/1988
- 1980/1981
- 1979/1980
- 1933/1934
- 1932/1933
- 1930/1931
Lehár FerencCigányszerelem
- Ilonavidéki primadonnaFrankó Tünde
- JózsicigányprímásKiss B. Attila
- Dragotin Pétererdélyi földbirtokosBodrogi Gyula
- ZórikaDragotin Péter lányaRácz Rita
- Mademoiselle BertanevelőnőMolnár Piroska
- PauletteDragotin unokahúgaKovács Patrícia
- Tivadarvidéki színész, rendező, szövegíró, álgrófStohl András
- JonelZórika vőlegényeVadász Zsolt
- KutulacigányvajdaGesztesi Károly
- MosuHollósi Frigyes
- rendezőBéres Attila
- díszlettervezőDaróczi Sándor
- jelmeztervezőVelich Rita
- dramaturgAri Nagy Barbara
- koreográfusBodor JohannaSzögi Csaba
- zenei vezetőSilló István
- karmesterSilló István
Ismét prózai sztárszínészek – Bodrogi Gyula, Hollósi Frigyes, Stohl András, Gesztesi Károly, Kovács Patrícia és Molnár Piroska – bizonyítanak az operett műfajában olyan kiválóságok mellett, mint Kiss B. Atilla, Frankó Tünde, Rácz Rita és Vadász Zsolt. A mára emblematikussá vált „szegedi operett" produkciók sora – melyet a musical-kedvelő idősebbek és fiatalabbak egyaránt megszerettek – Kálmán Imre után Lehár Ferenccel folytatódik. Az operett a női lélek titkairól, a szerelem szabadságáról, a nemiség démoni erejéről szól. A darabot Béres Attila, a fiatal magyar rendezőgeneráció egyik legkarizmatikusabb alakja állítja színpadra, aki szerint egy szenvedélyes, a mai korra is érvényes szerelmi történetről van szó, mely ösztönök vezérelte, ám nem tud kiteljesedni. Az izgalmas zenei megoldás – a szimfonikus zenekar mellett cigányzenészek is lesznek a színpadon –, valamint a különleges látványvilágot ígérő, sűrű nyírfaerdőt ábrázoló díszlet mellett a rendező büszke arra, hogy a magyar színházművészet elsőrangú színészeit sikerült megnyerni a szerepekre, akik nem mellesleg vérbeli komédiások is.
A gyönyörű és gazdag lány, Zórika a szintén gazdag vőlegény helyett a szegény, ám szenvedélyes szerelmet ígérő fiatal cigánylegényt, Józsit választaná. Zórika Nagyboldog-asszony napján született, így – a legenda szerint – ha kézfogója napján iszik a Csorna folyó vizéből, álmában megláthatja jövőjét. A kétségbeesett Zórika kortyol a vízből, s boldogan szövögeti álmait Józsiról, a cigánylegényről. Az édes álom azonban hamarosan rémálommá válik. Az operett műfajára jellemző boldog befejezés azért nem marad el.
A gyönyörű és gazdag lány, Zórika a szintén gazdag vőlegény helyett a szegény, ám szenvedélyes szerelmet ígérő fiatal cigánylegényt, Józsit választaná. Zórika Nagyboldog-asszony napján született, így – a legenda szerint – ha kézfogója napján iszik a Csorna folyó vizéből, álmában megláthatja jövőjét. A kétségbeesett Zórika kortyol a vízből, s boldogan szövögeti álmait Józsiról, a cigánylegényről. Az édes álom azonban hamarosan rémálommá válik. Az operett műfajára jellemző boldog befejezés azért nem marad el.
2009. 07. 03.