A múlt évben a színházi bázis egyik nagy sikere Migrénes csirke volt.
Nem csak a közönség „szerette” ezt az előadást, hanem a Máté Gábor színész osztályából szerveződött „trupp” fiatal színészei is megszerették a bázist. A lehetőséget az izgalmas műhelymunkára. Az intenzív együttlétre.
Ezért idén egy újabb műhelymunka keretében új zenés produkció készül a színészek improvizációi és etüdjei felhasználásával Máté Gábor rendezésében.
Ezuttal Dévényi Ádám dalaiból.

Dévényi Ádám a pályáján sokféle együttessel dolgozott már együtt, de egyénisége leginkább szóló estjein, illetve alkalmi formációiban érvényesül. Ezek egyike volt az a fölállás, amikor Börcsök Enikő, Sós Balázs mellé a 17 éves Jordán Adél társult.
„Egyszer csak azt éreztem, hogy kéne valami nagyon fiatal!” – emlékezett erre később Dévényi Ádám. „Eljött próbára, nagyon tehetségesnek bizonyult, mint énekes, gyönyörűszép hangja volt. Bekerült a csapatba, sokat fejlődött. Most már, sajnos, a színművészetire jár. Az én szempontomból sajnos, mert tuti, hogy el fogom veszíteni. Még egy színésznőhöz nem fogok tudni alkalmazkodni.”
Úgy látszik, az élet Dévényi Ádámot igazolta – vagy mégsem?
Jordán Adél elvégezte a színművészetit, Egerbe került színésznőnek, és nemrégiben az az ötlete támadt, hogy volt osztálytársaival, akikkel tavaly nyáron egyszer már újra összeálltak AlkalMáté Trupp névén, volt osztályfőnökük, Máté Gábor irányításával, megint „összehoznának” valamit.
Tavaly az étkezés ürügyén beszéltek arról, milyenek is vagyunk, milyenek is a kapcsolataink, a szokásaink, az előítéleteink. Korábban pedig Esterházy Péter Egy nő című írása inspirálta improvizációikkal arattak sikert, melyet aztán két éven keresztül többfelé játszottak folyamatos sikerrel.
Így aztán, az AlkalMáté Trupp idén nyáron is megmutatkozik, mégpedig Dévényi Ádám dalaival. Ezekkel a dalokkal, melyekből rengeteg fajta élményt kaphatunk: filozofikus hangulatból repülhetünk az érzelgős-megható líráig, a szatírától egészen az áriákig ­ megannyi parányi dráma.
Ismerős helyzetek, hétköznapi szókinccsel, közben pedig meglepő rímekkel és dallamképletekkel. Rólunk szóló szabálytalan, néha szemtelenek dalok.
Az AlkalMáté Trupp tagjai nemcsak izgalmas színészegyéniségek, hanem valamennyien muzikálisak, zenélnek, énekelnek. Inspiratív találkozást sejtet a trupp és Dévényi Ádám „kereszteződése”: dalról-dalra másként szólhatnak arról a furcsa, ellentmondásos világról, melyben élünk.
Különleges színházi előadás születhet ebből.