Hírek
Fedák Sári (1879–1955) a magyar színjátszás legnagyobbjai közé tartozott, igazi primadonna volt, akit nemcsak Pesten ünnepeltek, hanem külföldön is, fellépései során eljutott Bécsbe, Berlinbe, Párizsba, Londonba és New Yorkba is.
Az emlékest szövegkönyvét a színésznő emlékirataiból, az Útközben és a Te csak most aludjál, Liliom… című könyvből, valamint egyéb megemlékezésekből, levelekből, a Színháztörténeti Intézet anyagaiból és régi Színházi Élet című folyóiratokból állították össze. Az előadásban dalok is elhangzanak Fedák Sári leghíresebb szerepeiből, melyek még élesebbé teszik a magyar operett eme nagyasszonyának alakját, aki egy rövid ideig Molnár Ferenccel élt viharos házasságban. Azonban nemcsak a neves színésznőt ismerheti meg a közönség ebből a lenyűgöző produkcióból, hisz az előadó végigvezet a magyar történelmen Trianontól a kommunizmusig, és Herczeg Ferenctől Jászai Mariig rengeteg közismert személyiséget megidéz, vagyis egy igazi dokumentumdráma elevenedik meg a színpadon.
A produkció rendezője, Dávid Zsuzsa szerint Fedák Sári megjárta a csúcsokat és a poklokat is, de amennyire méltán ünnepelték, annyira méltatlanul állították félre. „Rendkívüli személyisége, kivételes egyénisége kitörölhetetlen nyomot hagyott valaha volt színházi életünkben. Szeretnénk ezzel az esttel az emlékezésen túl azt is elérni, hogy Fedák Sárit nyilvánosan rehabilitálják, ne terjedjenek tovább személyéről hamis és igazságtalan pletykák, légből kapott állítások. Lássuk végre ezt a nagy művészt igaz valójában, minden nagyszerű emberi tulajdonságával, hibáival, gyarlóságaival együtt” – írta a rendező az előadásról.
Válogatás az archívumból
-
Zsámbékon a Zárdakertben a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház bemutatta Szép Ernő: Lila ákác című darabját Katkó Ferenc rendezésében.2015. július 17.
-
Interjúk
„Valószínűleg keveset csaltam” – beszélgetés Székely Gáborral
Székely Gábor Kossuth-díjas rendező egyike azoknak, akik meghatározták a XX. század második felének magyar színházi életét, ízlését, alapkérdéseit. Bár ő jóval szerényebben fogalmaz. Azt mondja, talán említhetne három vagy négy darabot, amit sikerült jól megcsinálnia. Seres Gerda
-
Interjúk
Öt és fél évtized a fényben
László Béla neve több generáció számára összeforrt a szolnoki Szigligeti Színház előadásaival. Több mint ötvenöt éve dolgozik a színházi háttérben, világosítóként majd fővilágosítóként rendezők, színészek és nézők élményeit formálja láthatatlanul, mégis meghatározó módon. Váradi Nóra -
Interjúk
A senki fája
Árpád, elindítom a telefonon a rögzítést, kezdjük.
– Velem ilyen tekerős izével kellene felvenni ezt a beszélgetést, amivel Bartókék dolgoztak annak idején. A régmúltból maradtam itt, az passzolna hozzám.Bérczes László -
Interjúk
A Budapest- Orfeumtól a meglepetés vendégig
Az 1980.X.11.-én megjelenő Film Színház Muzsika c. művészeti újság megírta, hogy lapzárta után adták át a Színikritikusok díját a Fészek Klubban. A különdíjat a Budapest-Orfeum három szereplője nyerte el: Benedek Miklós, Császár Angela, Szacsvay László. Lovas Ildikó -
Interjúk
„Amit másképp csinálnék, mert nagyon jó élmény volt nekem a rendezés
Először tehát erről a „kalandjáról” kérdeztem Kertész Pétert, aki ha jól számolom hivatalosan 60 esztendeje van a pályán, hiszen 1965-ben diplomázott, igaz, már főiskolásként is voltak sikerei. Lovas Ildikó
-
Interjúk
Az életem nyomokban tartalmaz boldogságot
Papp János sokszínű életébe, pályájába engedett betekintést az interjú során és a címben megfogalmazott bölcsességet engedelmével, ajánlom mindenkinek, magamnak is megfontolásra! Lovas Ildikó















