Theater Online
Határon Túli Színházak
Instagram
  • Nyitólap
  • Programok
  • Színházak
  • Bemutatók
  • Személyek
  • Hírek
  • Írások
  • Kisvárdai Fesztivál
  • TESzT

Hírek

A Nemzeti Színház vendégjátéka Sepsiszentgyörgyön

2025. március 31.
Szűcs Nelli a budapesti Nemzeti Színház művésze Fedák Sári életéről készült előadást április 3-án és 4-én mutatja be a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy és a Carola Egyesület közreműködésével a Tamási Áron Színház nagytermében.

Fedák Sári (1879–1955) a magyar színjátszás legnagyobbjai közé tartozott, igazi primadonna volt, akit nemcsak Pesten ünnepeltek, hanem külföldön is, fellépései során eljutott Bécsbe, Berlinbe, Párizsba, Londonba és New Yorkba is. 

Szűcs Nelli önálló estje azzal a céllal jön létre, hogy felelevenítse a 20. század egyik legfontosabb magyar színésznőjének emlékét, megismertesse a közönséggel nem mindennapi életének részleteit, és igazságot, elégtételt szolgáltasson személyének mindazért a méltánytalanságért, amelyet elszenvedett. „Soha meg nem bocsájtható bűne a második világháború utáni politikai rendszernek, hogy Fedák Sárit méltatlan és bizonyítatlan vádak miatt börtönbüntetésre ítélték, és emiatt soha többé nem léphetett színpadra szeretett hazájában. Mikor végleg kiderült számára, hogy a színpadra nincs visszaút, teljesen összeomlott, és ez az állapot okozta idő előtti halálát” – áll az előadás ajánlójában.

Az emlékest szövegkönyvét a színésznő emlékirataiból, az Útközben és a Te csak most aludjál, Liliom… című könyvből, valamint egyéb megemlékezésekből, levelekből, a Színháztörténeti Intézet anyagaiból és régi Színházi Élet című folyóiratokból állították össze. Az előadásban dalok is elhangzanak Fedák Sári leghíresebb szerepeiből, melyek még élesebbé teszik a magyar operett eme nagyasszonyának alakját, aki egy rövid ideig Molnár Ferenccel élt viharos házasságban. Azonban nemcsak a neves színésznőt ismerheti meg a közönség ebből a lenyűgöző produkcióból, hisz az előadó végigvezet a magyar történelmen Trianontól a kommunizmusig, és Herczeg Ferenctől Jászai Mariig rengeteg közismert személyiséget megidéz, vagyis egy igazi dokumentumdráma elevenedik meg a színpadon.

A produkció rendezője, Dávid Zsuzsa szerint Fedák Sári megjárta a csúcsokat és a poklokat is, de amennyire méltán ünnepelték, annyira méltatlanul állították félre. „Rendkívüli személyisége, kivételes egyénisége kitörölhetetlen nyomot hagyott valaha volt színházi életünkben. Szeretnénk ezzel az esttel az emlékezésen túl azt is elérni, hogy Fedák Sárit nyilvánosan rehabilitálják, ne terjedjenek tovább személyéről hamis és igazságtalan pletykák, légből kapott állítások. Lássuk végre ezt a nagy művészt igaz valójában, minden nagyszerű emberi tulajdonságával, hibáival, gyarlóságaival együtt” – írta a rendező az előadásról.

Külön érdekessége a budapesti Nemzeti Színház produkciójának, hogy az előadót ugyanúgy Kárpátaljához, Beregszászhoz kötik gyökerei, amiképpen nagy elődjét is. Szűcs Nelli 1993-ban végzett az Állami Karpenko-Karij Színház- és Filmművészeti Főiskolán Kijevben, azóta dolgozik Vidnyánszky Attilával, és máig tagja a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színháznak. 2006 és 2013 között a debreceni Csokonai Színház társulatában töltött évek után, 2013-ban a Nemzeti Színházhoz szerződött. Szűcs Nelli rendkívüli empátiával és érzékenységgel vett részt az est szerkesztésében, az előadás koncepciójának kialakításában, és ugyanilyen érzékenységgel idézi meg minden fellépése során Fedák Sári alakját. 2023-ban a Magyar Teátrum Nyári Fesztiválján elnyerte a legjobb női alakítás díját ezzel a produkcióval.

Sepsiszentgyörgyi Színház

Válogatás az archívumból

  • Lila ákác
    Lila ákác
    Lila ákác
    Lila ákác
    Zsámbékon a Zárdakertben a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház bemutatta Szép Ernő: Lila ákác című darabját Katkó Ferenc rendezésében.
    2015. július 17.
    Beregszászi szinház
A Theater Online címlapjáról ajánljuk
  • Interjúk

    „Valószínűleg keveset csaltam” – beszélgetés Székely Gáborral

    Székely Gábor Kossuth-díjas rendező egyike azoknak, akik meghatározták a XX. század második felének magyar színházi életét, ízlését, alapkérdéseit. Bár ő jóval szerényebben fogalmaz. Azt mondja, talán említhetne három vagy négy darabot, amit sikerült jól megcsinálnia.
    Seres Gerda
  • Interjúk

    Öt és fél évtized a fényben

    László Béla neve több generáció számára összeforrt a szolnoki Szigligeti Színház előadásaival. Több mint ötvenöt éve dolgozik a színházi háttérben, világosítóként majd fővilágosítóként rendezők, színészek és nézők élményeit formálja láthatatlanul, mégis meghatározó módon.
    Váradi Nóra
  • Interjúk

    A senki fája

    Árpád, elindítom a telefonon a rögzítést, kezdjük.
    – Velem ilyen tekerős izével kellene felvenni ezt a beszélgetést, amivel Bartókék dolgoztak annak idején. A régmúltból maradtam itt, az passzolna hozzám.
    Bérczes László
  • Interjúk

    A Budapest- Orfeumtól a meglepetés vendégig

    Az 1980.X.11.-én megjelenő Film Színház Muzsika c. művészeti újság megírta, hogy lapzárta után adták át a Színikritikusok díját a Fészek Klubban. A különdíjat a Budapest-Orfeum három szereplője nyerte el: Benedek Miklós, Császár Angela, Szacsvay László.
    Lovas Ildikó
  • Interjúk

    „Amit másképp csinálnék, mert nagyon jó élmény volt nekem a rendezés

    Először tehát erről a „kalandjáról” kérdeztem Kertész Pétert, aki ha jól számolom hivatalosan 60 esztendeje van a pályán, hiszen 1965-ben diplomázott, igaz, már főiskolásként is voltak sikerei.
    Lovas Ildikó
  • Interjúk

    Az életem nyomokban tartalmaz boldogságot

    Papp János sokszínű életébe, pályájába engedett betekintést az interjú során és a címben megfogalmazott bölcsességet engedelmével, ajánlom mindenkinek, magamnak is megfontolásra!
    Lovas Ildikó
Az oldal megjelenését támogatja:Nemzeti Kulturális Alap
© 2026. - THEATER Online - theater.hu