Hírek
Fedák Sári (1879–1955) a magyar színjátszás legnagyobbjai közé tartozott, igazi primadonna volt, akit nemcsak Pesten ünnepeltek, hanem külföldön is, fellépései során eljutott Bécsbe, Berlinbe, Párizsba, Londonba és New Yorkba is.
Az emlékest szövegkönyvét a színésznő emlékirataiból, az Útközben és a Te csak most aludjál, Liliom… című könyvből, valamint egyéb megemlékezésekből, levelekből, a Színháztörténeti Intézet anyagaiból és régi Színházi Élet című folyóiratokból állították össze. Az előadásban dalok is elhangzanak Fedák Sári leghíresebb szerepeiből, melyek még élesebbé teszik a magyar operett eme nagyasszonyának alakját, aki egy rövid ideig Molnár Ferenccel élt viharos házasságban. Azonban nemcsak a neves színésznőt ismerheti meg a közönség ebből a lenyűgöző produkcióból, hisz az előadó végigvezet a magyar történelmen Trianontól a kommunizmusig, és Herczeg Ferenctől Jászai Mariig rengeteg közismert személyiséget megidéz, vagyis egy igazi dokumentumdráma elevenedik meg a színpadon.
A produkció rendezője, Dávid Zsuzsa szerint Fedák Sári megjárta a csúcsokat és a poklokat is, de amennyire méltán ünnepelték, annyira méltatlanul állították félre. „Rendkívüli személyisége, kivételes egyénisége kitörölhetetlen nyomot hagyott valaha volt színházi életünkben. Szeretnénk ezzel az esttel az emlékezésen túl azt is elérni, hogy Fedák Sárit nyilvánosan rehabilitálják, ne terjedjenek tovább személyéről hamis és igazságtalan pletykák, légből kapott állítások. Lássuk végre ezt a nagy művészt igaz valójában, minden nagyszerű emberi tulajdonságával, hibáival, gyarlóságaival együtt” – írta a rendező az előadásról.
Válogatás az archívumból
-
A Gyulai Várszínházban bemutatták Shakespeare koszorú című előadást Vidnyánszky Attila rendezésében. Az előadás a Gyulai Várszínház és a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház közös produkciója.2005. július 5.
-
Interjúk
„Amit másképp csinálnék, mert nagyon jó élmény volt nekem a rendezés
Először tehát erről a „kalandjáról” kérdeztem Kertész Pétert, aki ha jól számolom hivatalosan 60 esztendeje van a pályán, hiszen 1965-ben diplomázott, igaz, már főiskolásként is voltak sikerei. Lovas Ildikó
-
Interjúk
Beleszülettem a színház világába
Cseke Péter 18 éve vezeti a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházat. Vallja, hogy egy színház akkor jó, ha úgy működik, mint egy könyvtár: mindenki megtalálja a kedvére valót. Zsigmond Lilian -
Interjúk
Az életem nyomokban tartalmaz boldogságot
Papp János sokszínű életébe, pályájába engedett betekintést az interjú során és a címben megfogalmazott bölcsességet engedelmével, ajánlom mindenkinek, magamnak is megfontolásra! Lovas Ildikó -
Örkény Színház
Én olyan színházat szeretnék… szilveszteri filmbemutató az Örkény igazgatóváltásáról
Nem búcsúztathatnánk az Örkényben stílusosabban 2025-öt, mint Veiszer Alinda Én olyan színházat szeretnék… című riportfilmjének bemutatójával, amelyet a színház idei igazgatóváltásáról forgatott. -
Művészek írták
Tündérpalota, ma – Csongor és Tünde
A Csongor és Tünde drámairodalmunk harmadik óriása – színpadra állítása örök kihívás volt és lesz. Vörösmarty Mihály instrukcióként nagy mennyiségben írt elő szcenikai csodákat, varázslatokat, amelyektől 1830 óta a mű nem a rendezők, inkább a látványtervezők álma. Szegő György
-
Kolozsvári színház
Abigél musicalt mutattak be Kolozsváron
A Kolozsvári Állami Magyar Színházban december 13-án mutatták be Szabó Magda népszerű regénye nyomán készült Abigél című musicalt Eszenyi Enikő rendezésében.














