A versenyprogramban idén is találkozhatunk vajdasági, erdélyi, kárpátaljai és felvidéki társulatokkal: érkeznek Szabadkáról, Kassáról, Beregszászról, Sepsiszentgyörgyről, és több előadás is kortárs magyar szerzők új szövegeire és zenei világaira épül.

Színpadra írt dallamok – amikor a zene is főszereplő
A szabadkai Népszínház Tyúklétra című produkciójában Pálfi Ervin nemcsak főszereplőként, hanem zeneszerzőként is jelen van – érzékeny alkotóként minden jelenethez a hangulatát és mondanivalóját követő zenei világot teremt. A Tomcsa Sándor Színház Kafka A per című művének kortárs adaptációját hozza el: sűrített szöveggel és Bocsárdi Magor zenéjével. Aki látta az Iráni konferenciát, emlékezhet, milyen meghatározó szerepet kapott benne a zene – kíváncsian várjuk, ezúttal milyen zenei világban szólal meg Kafka története. Kelemen László az Emigránsok (Spectrum Színház) konszonáns abszurd zenéjével hökkent meg, tágítva a műfaj határait, Bogdán Zsolt és Szarvas József emlékezetes játékát kísérve. Ábel Poljakov Az anya című darabjához komponált műve pedig az anya-fiú kapcsolat lelki mélységeit tárja fel. A budapesti Karinthy Színház és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának koprodukciójában készült előadás magyar nyelvű ősbemutatónak számít, rendezője az üzbég származású Talgat Batalov.

Az Én vagyok a szél című előadásban Boros Csaba zenei motívumai kísérik végig a nézőt a filozófiai kérdéseken. Az előadást a rendező, Tompa Gábor feleségének, Tordai Tekla emlékének ajánlja. A Tamási Áron Színház Angyal szállt le Babilonba című Dürrenmatt-adaptációjában Bakk-Dávid László zenéje groteszk és szatirikus tónust kölcsönöz az előadásnak. A rendező: Bocsárdi László, akinek előadásaiban a zene visszatérő alkotótárs. Varga Bálint friss és modern hangzása mai élménnyé teszi a Szegedi Pinceszínház Képzelt beteg című klasszikusát, ifj. Kucsera Géza pedig két előadásban is közreműködik zeneszerzőként: A cigány című társadalmi drámában, valamint a kolozsvári Én vagyok a szél társszerzőjeként. Oláh Tamás dramaturg így ajánlja a Tanyaszínház előadását: „Szigligeti Ede több mint másfél évszázaddal ezelőtt íródott népszínműve semmit sem veszített aktualitásából. Érzelmes, humoros, felemelő és szembesítő történet sok zenével és tánccal szerelemről, fiatalságról, elfogadásról, kirekesztésről, áldozathozatalról és a jó elkerülhetetlen győzelméről.”

A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Liliom című előadásában a városperem legendája rockzenei környezetben születik újjá – a díszlet- és jelmeztervező, Márton Erika munkáját UNITER-díjra jelölték. Zentáról érkezik Szegedi-Szabó Béla Hangyabefőtt című zenés családi előadása, amelyben Mezei Szilárd zenéje váratlan fordulatokkal és színekkel gazdagítja a csavaros cselekményt. Az Angyalok a lombok között című előadásban (Kosztolányi Dezső Színház) Szerda Árpád zenéje ráerősít a misztikus, már-már spirituális drámaiság hangulatára. A Csábi Anna rendezése egy megtörtént eset feldolgozása.

A fesztivál évről évre bizonyítja, hogy a zene nemcsak aláfestés, hanem önálló jelentéshordozóvá is válik, a színházi történetmesélés részévé. Az idei év tíz produkciójában kortárs magyar zeneszerzők eredeti művei csendülnek fel – élőben vagy felvételről, de minden esetben szervesen illeszkedve az előadások szerkezetébe.

Balogh Tibor szerint a fesztiválnak nemcsak múltja van, hanem jövője is: „A hagyományápolás kevés, a jövő hagyományáról is gondoskodnom kell: idecsalogatni a színházrajongó fiatalokat, s az emlékezetüket nemes pillanatokkal gazdagítani.” Ezt a célt szolgálják a kortárs zeneszerzők munkái is, amelyek nemcsak kísérik, hanem újragondolják az előadásokat – sok esetben kulcsszereplővé válva a színpadon.

Címkép: Friedrich Dürrenmatt: Angyal szállt le Babilonba – rendező: Bocsárdi László