Hírek

Fotófestészet – Gémes-találmány. De már a 19. században Európában és Amerikában is sok fotós elkezdett pszicho-fotografálni. Különösen sokan Franciaországban, pl. Hippolyte Braduc párizsi idegszakorvos éveken át próbálkozott az emberi test fluid emanációjának fotózásával. 1896 után Braduc a gondolatfotó felé fordult, metódusával az „emberi sugárzásra” fókuszált. De már 1870-től tudták, hogy a fotó a szemmel nem észlelhető egészen kicsit és a végtelenül nagyot is fel tudja fogni. A következő évtizedekben egyre nyilvánvalóbb lett, hogy a fotó képes a „láthatatlant” láthatóvá tenni. Ezt erősítette meg a röntgenkép felfedezése, amit el is neveztek a „láthatatlan fotográfiájának.”
A korszak figyelte a szemmel nem érzékelhető mozgásokat is. Tudták: a valóság nem szűkíthető az emberi szem – az állatvilágéhoz képest is csak csökevényes – látótartományára. Kimondták: a fényképezőgép is inkább csak protézis. Így nemcsak az orvoslás, de a képzőművészet is érdeklődéssel fordult a gondolatfotók és az aktív kéz kisugárzása felé. A festőket párhuzamosan a kéz deleje kezdte izgatni. Kandinszkij könyvtára őrzi „Az érzékfeletti világ” című híressé lett okkult kötet egy példányát. A még ifjú mester a gondolatfotózás szövegrészeit aláhúzta. 1896-ban Papus – neves okkult szerző – írta: fotó nemcsak a tudós igazi belső hártyája, de az asztrál-lények igazi szeme is.
Azzal, hogy Gémes leképezi magát különböző testhelyzetekben, rávilágít arra, hogy az igazi írás: a kép, – azaz ő maga. Műveinek mimetizált negatív-képeiben jól látható a művészet kettős mágiája: a művész, mint festő és mint festmény egyszerre működik. A kéz ösztönös és tudatos mozdulatai lényegileg azonosak a festéssel, a külső / belső látvány rögzítésével. Gémes Péter 20. századvégi gondolkodásában a fotó-fogalom a festészet felé billent.
Nyitókép: Vándorévek, 1986 – retustinta, szórópisztoly, vászon, 300 × 500 cm
a művész hagyatékában
Válogatás az archívumból
-
A Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházban bemutatták Witold Gombrowicz: Yvonne, burgundi hercegnő című darabját Bocsárdi László rendezésében. Az előadásról a felvételek Kisvárdán készültek.2008. június 28.
-
Nagy Ervin és Borbély Alexandra az „Egy életünk” előadás bemutatója
Ezúttal Magyarország talán legismertebb művészpárja: Borbély Alexandra és Nagy Ervin mesélnek az életükről egy megkomponált színházi este formájában sok-sok humorral és öniróniával. Tamás Dorka
-
Monument 0.7: M/Others (2019) bemutató Kiscelli Múzeumban
A BTM Kiscelli Múzeum, Templomtérében május 8-én lesz a budapesti bemutatója Gyarmati Erzsébet és Salamon Eszter Monument 0.7: M/Others (2019) című performanszának. -
Kolozsvári színház
Harag György Centenáriumi Emlékhét Kolozsváron
A Kolozsvári Állami Magyar Színház, tisztelegve egykori főrendezője előtt, Harag György Centenáriumi Emlékhét címmel eseménysorozatot szervez június 1-9. között. -
Figura Stúdió Színház
Közös előadást készít a Figura Stúdió és a Tamási Áron Színház
Idén ünnepli fennállásának negyvenedik évfordulóját a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, mely alkalomból közös előadást készít a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulatával az egykori alapító igazgató, Bocsárdi László rendezésében. -
Kisvárdai színházi találkozó
A Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválja
A Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválját idén június 20-28 között rendezik meg, programban a tizenkilenc versenyelőadás, három végzős vagy frissdiplomás színinövendék fellépése mellett, a Kisvárdai Várszínház és Művelődési Központ induló Várszínházi Esték sorozatának hat előadását is megtekintheti a közönség.
-
Közép-Európa Táncszínház
Közép-Európa Táncszínház bemutatója
A Közép-Európa Táncszínház április 24-én mutatta be X Maciej Kuźmiński: Négy évszak című előadását a Nemzeti Táncszínházban.