Írások
Tavaly a Zsámbéki Nyári Színház műsorára tűzte azt a darabot, amely a Farkas utcai színház megnyitójára kiírt drámapályázatra íródott, és amellyel nem hogy a jóval később felavatott első magyar kőszínházat nem nyitották meg Kolozsvárott, de szerzője életében nem is került színre.
Tavaly a Zsámbéki Nyári Színház műsorára tűzte azt a darabot, amely a Farkas utcai színház megnyitójára kiírt drámapályázatra íródott, és amellyel nem hogy a jóval később felavatott első magyar kőszínházat nem nyitották meg Kolozsvárott, de szerzője életében nem is került színre. A Bocsárdi László rendezte Bánk bán előadásában viszont Mikhál bánt Senkálszky Endre alakította, akinek a pályája ugyanúgy összefonódott Katona József drámájával miként a kolozsvári színház történetének utóbbi hatvan évével is.
Erdély fővárosában született 1914. október 2-án. A Kolozsvári Nemzeti Színház vezetője akkor az a színész-rendező-színháztörténész dr. Janovics Jenő volt, aki nem csupán a Farkas utcai teátrum utolsó-, illetve a Hunyadi téri épület első igazgatója, továbbá a mai sétatéri színház építtetője, hanem például ő honosította meg az ifjúsági előadások rendszerét is. Az első gimnazista Senkálszkynak nagy színpadi élménye a Bánk bán.
Hamarosan befejezi a diákéletet, tizenegyévesen cinkográfus-tanoncnak áll, majd elszegődik a nagybátyjához kereskedőinasnak. 1929-ben megalakul az iparos cserkészet, amely az ifjúság nevelésére alkalmas területnek gondolja a színjátszást is: ekképp Senkálszky itt, az inasévek letelte után pedig a katolikus legényegyletben műkedvelősködik. Egyre nagyobb sikereket ér el. 1935-ben Hetényi Elemér kétéves színészképző iskolát indít, ahová a 21 éves kereskedősegéd is beiratkozik. Tehetségére felfigyel a kor egyik nagyszerű színész-pedagógusa, Tóth Elek, és előkészíti az évzáró vizsgaelőadás címszerepére: magára a Bánk bánra! Noha az alakítás figyelemreméltó, az egyetlen kolozsvári állásra mégsem Senkálszkyt szerződtetik. Ám ő nem csügged el, Aradra megy Szabadkai Józsefhez, majd Jódy Károly társulatában találjuk, s így "csak" 1939. szeptember 1. óta tagja a kolozsvári magyar színháznak.
A jeles színművész mindössze ötesztendős volt, amikor a Hunyadi téri épületből karhatalommal távolították el a magyar színtársulatot. Igaz, a második bécsi döntést követően ismét visszaköltözhettek a Fellner és Helmer tervezte palotába, ám a háború után - az ígéretek ellenére - a sétatéri épület maradt az akkori "Városi Színház" egyetlen otthona, amelyet a hagyományokhoz híven, Katona József drámájával avattak fel. Az 1945. júniusa óta újra igazgató Janovics Jenő rendezte a díszelőadást, sőt Biberachot önmagának osztotta ki. Ám a szerepet már nem játszhatta el, a premier napjának délutánján, 73 éves korában elhunyt. 1945. november 16-án este Bánkot a 31 éves Senkálszky Endre alakította. Egy esztendő múlva pedig, amikor Janovics halálának évfordulóján ismét Katona drámáját tűzik műsorra, a címszerepet ismét ő játssza.
A fiatal művészeti aligazgató Janovics Jenőt több szempontból is elődjének vallhatja: nem csak színész, hanem rendez, tanít. Az ógörög és római drámák népszerűsítése érdekében, a nyolcvanas évek elején - példaképének Antik ciklusához hasonlóan - sorozatos felolvasó színházat szervez. Mellesleg színháztörténeti dokumentumok lelkes és szakavatott gyűjtője. 1964 és 1969 között a Kolozsvári Magyar Színház igazgatója.
1971-ben Tompa Miklós - a hajdani legendás Székely Színház mozgatórugója, - a Bánk bánt rendezi a Szamos partján. Az előadás címszereplője immár László Gerő - sőt néhányszor vendégként Bessenyei Ferenc is ebben a szerepében lépett fel Kolozsvárott. Természetesen Senkálszky Endre szintén szerepet kapott a modern felfogású produkcióban. Ugyanazt a Mikhál bánt alakította 57 esztendős korában a Szamos-parti kőszínházban, mint három évtizeddel később Zsámbékon, az ódon romok között.
Erdély fővárosában született 1914. október 2-án. A Kolozsvári Nemzeti Színház vezetője akkor az a színész-rendező-színháztörténész dr. Janovics Jenő volt, aki nem csupán a Farkas utcai teátrum utolsó-, illetve a Hunyadi téri épület első igazgatója, továbbá a mai sétatéri színház építtetője, hanem például ő honosította meg az ifjúsági előadások rendszerét is. Az első gimnazista Senkálszkynak nagy színpadi élménye a Bánk bán.
Hamarosan befejezi a diákéletet, tizenegyévesen cinkográfus-tanoncnak áll, majd elszegődik a nagybátyjához kereskedőinasnak. 1929-ben megalakul az iparos cserkészet, amely az ifjúság nevelésére alkalmas területnek gondolja a színjátszást is: ekképp Senkálszky itt, az inasévek letelte után pedig a katolikus legényegyletben műkedvelősködik. Egyre nagyobb sikereket ér el. 1935-ben Hetényi Elemér kétéves színészképző iskolát indít, ahová a 21 éves kereskedősegéd is beiratkozik. Tehetségére felfigyel a kor egyik nagyszerű színész-pedagógusa, Tóth Elek, és előkészíti az évzáró vizsgaelőadás címszerepére: magára a Bánk bánra! Noha az alakítás figyelemreméltó, az egyetlen kolozsvári állásra mégsem Senkálszkyt szerződtetik. Ám ő nem csügged el, Aradra megy Szabadkai Józsefhez, majd Jódy Károly társulatában találjuk, s így "csak" 1939. szeptember 1. óta tagja a kolozsvári magyar színháznak.
A jeles színművész mindössze ötesztendős volt, amikor a Hunyadi téri épületből karhatalommal távolították el a magyar színtársulatot. Igaz, a második bécsi döntést követően ismét visszaköltözhettek a Fellner és Helmer tervezte palotába, ám a háború után - az ígéretek ellenére - a sétatéri épület maradt az akkori "Városi Színház" egyetlen otthona, amelyet a hagyományokhoz híven, Katona József drámájával avattak fel. Az 1945. júniusa óta újra igazgató Janovics Jenő rendezte a díszelőadást, sőt Biberachot önmagának osztotta ki. Ám a szerepet már nem játszhatta el, a premier napjának délutánján, 73 éves korában elhunyt. 1945. november 16-án este Bánkot a 31 éves Senkálszky Endre alakította. Egy esztendő múlva pedig, amikor Janovics halálának évfordulóján ismét Katona drámáját tűzik műsorra, a címszerepet ismét ő játssza.
A fiatal művészeti aligazgató Janovics Jenőt több szempontból is elődjének vallhatja: nem csak színész, hanem rendez, tanít. Az ógörög és római drámák népszerűsítése érdekében, a nyolcvanas évek elején - példaképének Antik ciklusához hasonlóan - sorozatos felolvasó színházat szervez. Mellesleg színháztörténeti dokumentumok lelkes és szakavatott gyűjtője. 1964 és 1969 között a Kolozsvári Magyar Színház igazgatója.
1971-ben Tompa Miklós - a hajdani legendás Székely Színház mozgatórugója, - a Bánk bánt rendezi a Szamos partján. Az előadás címszereplője immár László Gerő - sőt néhányszor vendégként Bessenyei Ferenc is ebben a szerepében lépett fel Kolozsvárott. Természetesen Senkálszky Endre szintén szerepet kapott a modern felfogású produkcióban. Ugyanazt a Mikhál bánt alakította 57 esztendős korában a Szamos-parti kőszínházban, mint három évtizeddel később Zsámbékon, az ódon romok között.
Válogatás az archívumból
-
A Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színházban bemutatták Peter Hadke: Az óra, amikor semmit nem tudunk egymásról című darabját Bozsik Yvette vendégrendezésében.2012. június 24.
-
Interjúk
„Még mindig kíváncsi vagyok magamra”
Balázs Áron színművész, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára, aki feladta a társulati létformát a tanári hivatásért, ám maradt szabadúszó színész, így azóta Vajdaság minden színházában láthattuk játszani. Legutóbb a Zentai Magyar Kamaraszínház Sirályában öltötte magára a két karakterből gyúrt doktor szerepét. Szerda Zsófia
-
Művészek írták
Színházcsinálás: Liliomfi
Szigligeti Ede örökzöldje régi-új színház, erős mai tartalmakkal. Vecsei H. Miklós változatát ifj. Vidnyánszky Attila előbb a Budaörsi Latinovits Színházban vitte színre. Azt egyik társulatalapító produkcióként hozták létre. „A jó darabokat szokták átírni, nem a rosszakat” – idézték Mészöly Dezsőt. És évekig átütő siker lett. Ezt igazították most vígszínházira. A Liliomfi előadása ismét fergeteges. Szegő György -
Duda Éva Társulata
15 éves évfordulót ünnepel a Duda Éva Társulat
A 2024/2025-ös színházi évad kezdetével a Duda Éva Társulat 15. évfordulóját ünnepeljük, és a repertoárunk mellett idén is számos izgalmas programmal készülünk. -
Örkény Színház
Tíz új bemutató és Aréna-buli az Örkény Színház huszadik évadában.
„Egy – egy színházi korszak vitalitását jól mutatja, hogy hány kortárs szöveg van a színpadon. E tekintetben az Örkény Színház élen jár a 2024-2025 évadban, hiszen a tervezett tíz premierből hét kortárs, öt ősbemutató, három pedig kétségtelenül klasszikus szöveg”. -
Budaörsi Latinovits Színház
Alföldi Róbert Székely Csaba-darabot visz színre, Hegymegi Máté először rendez Budaörsön évadnyitó Budaörsön
Az előző évadban az előadásokra és programokra több mint 31 ezer néző váltott jegyet a színházban. A 2024-25 évadban Kortárs és klasszikus darabok újrahangolva szerepelnek.
-
Kolozsvári színház
Hét premier, Interferenciák és Harag György Emlékhét – megkezdődött a Kolozsvári Állami Magyar Színház 232. évada
Az idei 2024/2025-ös évad is izgalmas programokat ígér: hét bemutató, az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál, és az évad végén megrendezésre kerülő Harag György Emlékhét várja a közönséget.