Színházak
Szigligeti Színház Nagyárad
- 2024/2025
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2019/2020
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 2001/2002
- 2000/2001
- 1999/2000
- 1998/1999
- 1997/1998
- 1996/1997
- 1995/1996
- 1994/1995
- 1993/1994
- 1992/1993
- 1991/1992
- 1990/1991
- 1989/1990
- 1988/1989
- 1987/1988
- 1986/1987
- 1985/1986
- 1984/1985
- 1983/1984
- 1982/1983
- 1981/1982
- 1980/1981
- 1979/1980
- 1978/1979
- 1977/1978
Jókai MórAz aranyember
Színmű
- Tímár MihályMedgyesfalvy Sándor
- Ali CsorbadzsiHajdu Géza
- TímeaCsorbadzsi lányaFodor Réka
- Teréza asszonyCsíky Ibolya
- Brazovics AtanázÁcs Tibor
- Noémi, a lányaGajai Ágnes
- ZsófiaBrazovics feleségeFazakas Márton Erzsébet
- AtháliaBrazovics lányaFirtos Edit
- Kadisamérnökkari tisztKardos M. Róbert
- Krisztyán Tódorifj. Kovács Levente
- Fabula JánosDobos Imre
- MiniszterMadarász Lóránt
- Fábián GyurihajóslegényKocsis Gyula
- I. csempészDimény Levente
- II. csempészMolnos András Csaba
- PópaCsatlós Lóránt
- I. rikkancsKocsis Gyula
- II. rikkancsNagy Gábor
- A holdKovács Enikő
- Sajkás tisztKiss Csaba
- I. úrCsatlós Lóránt
- II. úrDimény Levente
- I. halászlegényKiss Csaba
- II. halászlegényNagy Gábor
- HajóslegényKocsis Gyula
- LegényMolnos András Csaba
- rendezőGali László m.v.
- díszlettervezőBölöni Vilmos
- jelmeztervezőKelemen Kata m.v.
- szinpadra alkalmaztaGali László
- zeneAldobolyi Nagy György
- fényNosz BotondOláh Attila
- hangAlbert AlpárZsurka József
- súgóTentea Katalin
- ügyelőSzász M. Ibolya
„Oly szép, mint egy hajnali álom" - ebben a leheletkönnyű mondatban sűrítette össze Mikszáth Kálmán nagy pályatársa, Jókai Mór (1825-1904) Az arany ember c. regényéről alkotott véleményét. „Története - folytatja Mikszáth - egy Komáromban élt kalandos ember életfolyamatából van megszőve a komáromi hagyományok szerint, de biztosan merjük állítani, hogy a bűbájos Noémi és Tímár Mihály belső világa a Senki szigetén másünnen fakad. Ez talán az egyetlen regénye, mely közvetlen Jókai élő érzéseiből táplálkozik és nem pusztán a fantáziájából." Az 1872-es datálású regény megjelenése után kevéssel maga Jókai írta meg annak színpadi változatát, amely 1885-től évtizedekig repertoárdarabja volt a Nagyváradi Színháznak.
2004. 02. 27.