A darab éles hangú társadalomkritika, mely a komédia és groteszk határmezsgyéjén bontakozik ki. Babilon királya, a nagy Nebukadnecár, koldusnak öltözve dolgozik azon, hogy megteremtse az igazi jóléti államot. Ekkor angyal száll le Babilonba, hogy a koldusnak öltözött király számára elhozza az égi kegyet. Nebukadnecár képtelen megérteni, hogy az isteni ajándék miért nem a királyt illeti, és nem tudja elfogadni az égi leányka végtelen és feltétel nélküli szeretetét. Amíg alattvalói a leányka miatt szerelmi lázban forronganak és felkelést szítanak uralma ellen, Nebukadnecár önteltségében harcba száll magával az Istennel.

Friedrich Dürrenmatt (1921–1990) svájci író, drámaíró, képzőművész, a második világháborút követő időszak német nyelvű svájci irodalmának legnagyobb hatású képviselője. Műveiben gyakorta reflektál a világháború történéseire, morális kérdéseire, és ez a reflexió általában nem patetikus vagy tragikus, inkább komikus vagy groteszk formát ölt. Többnyire az erkölcsi és politikai paradoxonok kérdéseit feszegeti, sem drámái, sem más írásai nem sorolhatók tiszta műfajokba, mert mindig törekszik a hirtelen fordulatokban bővelkedő, a néző vagy olvasó figyelmét mindig más eszközökkel fenntartani kívánó közvetítésmódra. Sokan őt tartják a késő modern tragikomédia megteremtőjének.

Az 1954-ben írt Angyal szállt le Babilonba című darabja a II. világháború tapasztalataiból táplálkozik, és központi témaként az autoriter vezetői attitűd veszélyeire hívja fel a figyelmet, melynek jelei korunkban riasztó módon újra felbukkantak. A darab Hitler bukása után kilenc évvel született, és arról a történelmi figuráról szól, amely meghonosította Németországban a második világháború borzalmaihoz vezető birodalmi gondolkodást. A mű erénye, hogy az emberi természet vizsgálata áll a középpontjában, azt a meglehetősen bizarr kérdést próbálja körüljárni, hogy az emberi természet tartalmazza azt a gátat, amely megakadályozza őt abban, hogy az életben a boldogságot válassza. Ez a gát a hiúság, mely általában a pénz és a hatalom hajszolásában ölt testet, és gőggé változva minden zsarnok legfontosabb jellemzője. Hiúsága miatt az ember képtelen felismerni azt az eredendő vágyát, hogy önmagáért, mint teremtményt szeressék.

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Bocsárdi László által rendezett előadása látványos, tűzijátékszerű, multimédiás színházi röntgenfelvétel „elkorcsosuló korunkról”. Arról, hogy mindent a saját képünkre formáltunk, Isten akaratát százféleképpen félreértelmeztük, hogy csúcsra járatott egónk átvegye a teljes irányítást életünk felett. A fasizmushoz nem is kell egyéb, mint egy féktelen egójú vezető és a tömeggé fajult nemzet.

Az öreg hölgy látogatása (Seprődi Kiss Attila rendezése, 1976), A csendestárs (Zakariás Zalán rendezése, 2007) és A fizikusok (Zakariás Zalán rendezése, 2011) után az Angyal szállt le Babilonba lesz a sepsiszentgyörgyi színház negyedik Dürrenmatt-előadása. Bocsárdi László másodszor rendez Dürrenmatt-darabot a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György társulatával 2021-ben bemutatott A nagy Romulus után.