Április 18-án, szombaton 11 órai kezdettel az Iparosotthon bábszínházi termében mutatja be a Brighella Bábtagozat a Hauff-mese alapján színpadra vitt előadást.
Újabb bemutatóra készül a Harag György Társulat Brighella Bábtagozata: április 18-án 11 órai kezdettel bérletszünetben láthatja a közönség A gólyakalifa története című bábelőadást Sramó Gábor rendezésében. A pécsi bábszínházi alkotó, bábszínház-igazgató neve ismerős lehet a szatmári közönség számára, hiszen olyan közkedvelt előadásokat vitt színpadra a szatmári bábszínészekkel, mint A bőgőas fia meg az ördögök vagy a Bárány Boldizsár kalandjai című előadások.
„Szeretem a klasszikus meséket és Wilhelm Hauff történeteit, többet is rendeztem már a nagy német meseíró műveiből. A klasszikus mesét pedig klasszikus bábszínházi eszközökkel, rejtőző színészekkel, paravánnal és kesztyűbábok segítségével rendeztem meg. Magát a technikát elsősorban vásári játékként szoktunk meg a színpadon, de ahogy végigolvastam a szövegkönyvet, úgy éreztem, hogy annyi humor és játékosság van ebben a történetben, hogy ez a dinamikus megvalósítási forma illik hozzá” – mondja Sramó Gábor.
Az előadást a rendező elsősorban négy éves korosztálytól ajánlja, de nem csak az óvodásoknak és kisikolásoknak, hanem szüleiknek is szórakoztató lehet az előadás humora, dalai, vagy éppen keleti hangulatú látványvilága.
A produkcióban egy ugyan észrevehetetlenül, a paraván mögött megbújva egy fiatal bábszínész is bemutatkozik. Nyitrai Hédi a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem bábszínész-szakos végzős hallgatója, aki beugróként érkezett az előadásba, ám nagyon gyorsan beilleszkedett a csapatba és a rá bízott szerepbe is.
A mesés kelet a mai napig felkelti kicsik és nagyok fantáziáját, s nem véletlen, hogy akár az Ezeregyéjszaka meséi, vagy más keleti történetek folyamatosan és a legkülönbözőbb formákban, feldolgozásokban megjelennek.
Wilhelm Hauff egyik legismertebb meséje A gólyakalifa története is ilyen, amely a titokzatos keletre viszi olvasóit. A mese alapvetően arra a kíváncsiságunkra épít, hogy milyen lenne valamilyen „állatbőrbe” bújva érteni az állatok nyelvét, viselkedését. A bennünk lévő alapvető emberi kíváncsiság és megszerzett tudás azonban veszélyekkel is jár, s ezt már jó gyermekkorban is megtanulni! A Kalifa és a Nagyvezír elfeledkezik erről, s úgy tűnik, örökre gólyák maradnak. Azonban a mesében – s ahogy az életben is gyakran - van lehetőség, a hibák helyrehozására. De ahhoz, hogy magunkon segíteni tudjunk, előfordul, hogy először mások problémáit, gondjait kell orvosolnunk.
Az előadás szereplői: Bandura Tibor, Nagy Tamás, Nagy Anikó, Bandura Emese és Nyitrai Hédi. A Hauff-mesét színpadra adaptálta Vilmos Noémi, a produkció díszlet- és bábtervezője Nagy-Kovács Géza, zeneszerzője Lászlóffy Zsolt volt. Az előadás fénytechnikusa Szátvári Csaba, hangtechnikusa Fehér Róbert, ügyelője pedig Liegner Zsolt.
A bemutató előadásra jegyek kaphatók az Északi Színház jegypénztárában, illetve egy órával előadás előtt a helyszínen, valamint online, a Bilatmaster.ro online jegyértékesítő rendszerben.
Válogatás az archívumból
A Szabadkai Kosztolányi Dezső Színház bemutatta A Démonok városa – Pass-Port Subotica/Szabadka című előadást Urbán András rendezésében.
A Madách Színház szeptember 18,19 és 20-án három karakteres szereposztásban mutatja be Andrew Lloyd Webber legendás musicaljét, az Evitát Szirtes Tamás rendezésében.
Az idei évad végén, június 8. és 12. között a Budaörsi Latinovits Színházban kerül sor az első magyarországi Sharm El-Sheikh Nemzetközi Színházi Fesztiválra (SITFY), amely keretében négy magyar és hét külföldi előadást láthatnak a nézők.
Az idei évad utolsó bemutatóját tartja a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulata, az Alfred Jarry Übü-drámái alapján készülő Übü király, Avagy itt (újra) királyság lészen, pedig demokrácia vala című előadás Hegymegi Máté rendezésében készült.
A Román Színházi Szövetség többszöri jelölése után – Yvonne, burgundi hercegnő (2009), Hamlet (2014), A vihar (2025) – idén elnyerte az UNITER-díjat Pálffy Tibor, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művésze a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színházzal együttműködésben készült Rinocéroszok című előadásunk Jean alakításáért.
A Kérész Művek 92. – Bábel című előadás egy nemzetközi műhelymunka eredménye, amely ép és fogyatékossággal élő művészek közös alkotói folyamatából született meg.