Elhunyt Czintos József, társulatunk örökös tagja, egykori igazgatója
Megtört szívvel fogadtuk a hírt, hogy a Harag György Társulat örökös tagja, egykori igazgatója, Czintos József, Jászai-díjas színművész eltávozott közülünk. A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának vezetősége és teljes munkaközössége osztozik a gyászoló család fájdalmában.
Czintos József 1946-ban született Marosvásárhelyen, szakmai tanulmányait a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben végezte, színész szakon. 1969-ben szerződött a Szatmárnémeti Északi Színház magyar tagozatához, azóta a társulat tagja, 2011. óta pedig örökös tagja. 2006. és 2009. között a Harag György Társulat igazgatói tisztségét is betöltötte.
Színészként számos kitüntetést kapott, több alkalommal nyújtotta a fesztivál legjobb férfi alakítását a Határon Túli Színházak Kisvárdai Fesztiválján, 1995-ben az Erdélyi Közművelődési Egyesület Kovács György díjjal jutalmazta, 2001-ben a Magyar Köztársaság Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának díját, a Jászai-díjat ítélték oda neki. A Harag György Társulatban eltöltött évek és több mint száz alakítás mellett játszott a Budapesti Bárka Színházban, a Csíki Játékszínnél, de szerepet vállalt a Kolozsvári Állami Színház, a nagyváradi Szigligeti Színház és a Kassai Thália Színház egy-egy produkciójában is. A szatmári közönség tíz rendezését is láthatta.
A színpadon volt ő Willy Loman Az ügynök halálában, Miska a Csárdáskirálynőben, Bakter az Indul a bakterházban, Szilveszter a Scapin furfangjaiban, Csorja Ádám az Ősvígasztalásban, Tót a Tótékban, Hyppolit a Hyppolit a lakájban vagy Bánk Bán Katona József klasszikusában.
Több filmben is szerepelt, láthattuk a széles vásznon vagy épp a televízióban például a Megint tanú, a Boszorkánykör című filmekben vagy a Kisváros és a Terápia című sorozatokban.
A színpadról jól ismeri a közönség, de szót kell ejtenünk róla, hogy milyen ő a kulisszák mögött. A művészi alkotóerő és pontosság mintaképe, amit elvárt kollégáitól is. Nagy mesélő, anekdotáival és vicceivel nemcsak nézőket, de egész színészgenerációkat is megnevettetett.
A közelmúltban jelent meg a róla szóló könyv Csirák Csaba tollából, melyben a szerző “konok idealistaként” jellemzi őt, a Román Televízió kolozsvári szerkesztőségében pedig portréfilm is készült róla. Idén március 15-én a Szatmárnémeti RMDSZ Ezüst Tulipán díjjal jutalmazta életművét.
Szeretett kollégánk, Czini bácsi távozása pótolhatatlan űrt hagy mindannyiunk szívében.
Emlékét örökre megőrizzük!
Szeretett kollégánk, társulatunk örökös tagja, Czintos József virrasztására szombaton 17 órától a Magyar (Rodnei) utcai református temető kápolnájában kerül sor. Színházi búcsúztatását vasárnap tartjuk a Szatmárnémeti Északi Színház előterében 11.30-tól 13 óráig.
Utolsó útjára ugyanaznap 14 órától kísérjük Szamoskóródon, a helyi temetőben.
Válogatás az archívumból
A Kolozsvári Magyar Opera Gyulán a Várszínház rendezvénysorozatában bemutatta Erkel Ferenc: Dózsa György című operáját Dehel Gábor rendezésében.
Kétszáz éve Percy B. Shelley és felesége, Mary a baráttal, Lord Bayronnal írósdit játszottak. Mary 19 évesen így írta meg az ikonikussá vált Frankenstein regényt. Sok átdolgozás lett, hiszen a közönség szeret borzongani. Itt csak a 16 éven felül. Garai Judit és Hegymegi Máté új változata ma lényegében látványszínház.
Új bemutatóval várja a nézőket március 13-án a Centrál Színház. A kortárs drámairodalom egyik királynője, Marina Carr legmeghatározóbb műve, A Macskalápon mai közegbe helyezett, sajátos humorú sorstragédia.
„A szakma engem a tenyerén hordoz, és ahol dolgoztam, mindig maximális bizalmat kaptam, ebből fakadóan kiváló munkákat és feladatokat” – fogalmaz Gáspár Sándor Kossuth- és Jászai-díjas színművész.
meg Rock Színház….soroljam még? kérdezem Katona Imrét, aki színészként, dramaturgként, rendezőként és elméleti szakemberként a színpadi kísérletekre, az alternatív kezdeményezésekre tette fel az életét.
Az ország Dinijeként ismeri mindenki Ujlaki Dénest, a hazai színművészet egyik legkiemelkedőbb alakját, aki sosem kételkedett benne, hogy színész akar lenni, és mindig őszinte maradt – a színpadon éppúgy, mint az életben.
„Én nem bújtam különböző figurák bőrébe, hanem gyermeki ártatlansággal – és mégis profizmussal – azt képzeltem, hogy az a karakter én vagyok” – mondja Béres Ilona. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész hét éve nem játszik színpadon, de a közönség ma is elragadtatással nézi a filmkockákon megőrzött alkotásait. Színes színházi pályafutásáról bezsélgettünk.
A Kolozsvári Magyar Opera Gyulán a Várszínház rendezvénysorozatában bemutatta Erkel Ferenc: Dózsa György című operáját Dehel Gábor rendezésében.2004. július 20.
címlapjáról ajánljuk
Művészek írták
Centrál Színház
Interjúk