Hírek
Az előadás William Wharton kultikus regénye nyomán született. Wharton regénye a vietnámi háború után jelent meg, de időtlen érvényességgel mesél a háború okozta traumákról, az emlékezés és a felejtés szükségességéről, és arról a mély emberi vágyunkról, hogy valaki akkor is megértsen, ha már beszélni is képtelenek vagyunk.
A dráma két fiú barátságáról szól, a főszereplők, Madárka (Erdős Bálint) és Al (Czüvek Loránd), két fiatal, akik a háború poklából térnek haza, túlélték a kegyetlenségeket, de lelkileg eltérő módon hordozzák a traumát: Madárka álomvilágba menekül, elzárkózik, megszűnik emberként élni; a szintén sérült Al pedig a barátság erejében bízva, kétségbeesetten próbálja visszahozni őt a valóságba. A produkció harmadik szereplője, Perta (Hegyi Kincső), tovább árnyalja az előadást, jelenlétében ez a történet nem csupán egy férfibarátság, hanem az elidegenedés és az identitásvesztés, az őrület és a józan ész közötti lélekhatár drámája.
Gyulay Eszter rendezése mélyen, mégis érzékenyen nyúl ezekhez a témákhoz, és egy olyan világot tár a közönség elé, amely fájdalmasan aktuális – a háború ma is sokak valósága, árnyéka az egész világra rávetül.
Az előadás látványvilágáért Albert Alpár felel, díszlete esztétikailag is ráerősít arra a ridegségre, amely jellemzi a szereplők világát. A jelmezek Pirityi Emese munkáját dicsérik, az előadásban megjelenő figura pedig Raffai Péter tervei alapján készült. A zenei világ megteremtése Marton Róbert munkája.
Válogatás az archívumból
-
Az Aradi Kamaraszínház a Magyar Színházak 33. Kisvárdai Fesztiválján bemutatta Csokonai Vitéz Mihály Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak című darabját Tapasztó Ernő rendezésében.2021. június 21.
-
Interjúk
Magának ezer arca van…
…mondta Marton Endre rendező a 22 éves Csákányi Eszternek a Nemzeti Színházban és bizonyára nem sejtette, hogy a csoportos szereplők közül kitűnő fiatal lány pályáján fényesen igazolja majd a megállapítást. Lovas Ildikó
-
Temesvári Csiky Gergely Színház
Krasznahorkai Sátántangója a magyar kultúra napján
Mi más mutatná meg a magyar nyelvet beszélő közösség gondolkodásának mélységeit, mint az irodalom – ezért is döntött úgy a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, hogy Krasznahorkai László több nyelven is megjelent Sátántangó című regényének részleteivel ünnepli a magyar kultúra napját. -
Interjúk
Ha az ember jó úton jár, jó visszajelzéseket kap, ha nem, akkor olyanokat…
Kubik Anna 45 esztendeje van a pályán, láttuk főszereplőként Portiának, Melindának, Grusénak, Aasenak, Muskátnénak, Lady Milfordnak, Rickl Máriának és láttuk címszereplőként Júliának, Melindának, Yermának, Johannának. Lovas Ildikó -
Budapest Bábszínház
Semmi 2.0 – amikor egy generáció újra felteszi a legnehezebb kérdéseket
Ikonikus előadását gondolja újra a Budapest Bábszínház: a Semmi című, 13 éven át nagy sikerrel futó produkció február 20-tól Semmi 2.0 címmel, új szereposztással, friss zenei világgal és megújult vizualitással tér vissza, ezúttal a Nagyszínpadon. -
Színek és belső tájak – Vajda Boróka festménykiállítása Kecskeméten
Különleges arcát mutatja meg a közönségnek Vajda Boróka: a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház primadonnája ezúttal nem a színpadon, hanem a festővásznon mesél. BORO BASE című festménykiállítása január 15-én nyílik meg a színház nézőtéri büféjében.
-
Interjúk
„Valószínűleg keveset csaltam” – beszélgetés Székely Gáborral
Székely Gábor Kossuth-díjas rendező egyike azoknak, akik meghatározták a XX. század második felének magyar színházi életét, ízlését, alapkérdéseit. Bár ő jóval szerényebben fogalmaz. Azt mondja, talán említhetne három vagy négy darabot, amit sikerült jól megcsinálnia. Seres Gerda














