Hírek
A színház mindhárom emeletén látható tárlaton a színész 1958–1979 és 2002–2021 közötti fotói és más rekvizítumai idézik fel ennek a rendkívüli pályának az ország vezető színházához kötődő legfontosabb állomásait. A kiállítást Koltai Lajos és Udvaros Dorottya nyitja meg.
Negyven év hatvan képben – egy felejthetetlen pálya pillanatai, egy pályáé, amelynek hat évtizedéből négy a Nemzeti Színházban telt el. Ezeket az időszakokat idézik fel mások mellett Keleti Éva, Benkő Imre és Eöri Szabó Zsolt fényképei. Jelmezek, kellékek és dokumentumok is segítenek visszaemlékezni azokra az előadásokra, amelyekben Törőcsik Mari szerepelt. Összesen több mint százharminc szerepéről tud a színházi archívum, ebből hatvanötöt a Nemzeti Színház előadásaiban játszott.
A kiállítás fotói átívelik ennek a kivételes és gazdag színházi pályafutásnak a Nemzeti Színházhoz kötődő négy évtizedét. Láthatók jelenetek az 1956-os első nemzetis szerepből, az 1959-es Tánya első sikeréről. Képek mesélnek olyan jelentős előadásokból, mint a Vágóhidak Johannája (1968) vagy a Háromgarasos opera (1981). A fényképek felidézik az utóbbi évek utolsó nagy szerepeit is, a Viktor Rizsakov rendezte 2014-es Éjjeli menedékhely Lukáját, vagy az utolsó előadást, amelyben Törőcsik Mari az idős Galileit alakította. „Szoktam mondani, hogy volt öt-hat estém. Most már, hatvan év színpad után talán hét-nyolc is. Amikor a véletlen, a csillagok állása, a jóisten tudja, mi által elrepül az előadás. Mindig mindent meg kell tenni, hogy ez megtörténjen, de nincs rá garancia, hogy ez az ember életében akár egyetlenegyszer is összejön. Ritka kincs… Nem azt kérdezem, tudom-e úgy, mint más, még további ezer jó színész. Én azt kérdezem, tudom-e úgy, ahogyan csak én tudhatom. Tudom-e úgy, hogy ezért érdemes még engem választani, csakis engem. Itt kell a bátorság, sokszor vakmerőség, és itt kell az önkontroll is…” – mondta Törőcsik Mari Bérczes Lászlónak, a 2016-ban megjelent beszélgetőkönyvében. De nem volt teljesen igaza: ez a repülés sokkal hosszabb ideig tartott, és nem csak hét-nyolc estén át sodorta magával a nézőket. Ennek lenyomataiba pillanthatunk most bele a Nemzeti Színház kiállításán.
A kiállítást kurátora: Kornya István. Munkatársa: Eöri Szabó Zsolt. A kiállítás létrejöttében közreműködött: Flament Krisztina, Kovács Karolina
Válogatás az archívumból
-
A Temesvári Csiky Gergely Állami Színház bemutatta C. D. Grabbe: Don Juan és Faust című előadást Alexander Hausvater vendégerendezésében.2005. november 30.
-
Interjúk
Magának ezer arca van…
…mondta Marton Endre rendező a 22 éves Csákányi Eszternek a Nemzeti Színházban és bizonyára nem sejtette, hogy a csoportos szereplők közül kitűnő fiatal lány pályáján fényesen igazolja majd a megállapítást. Lovas Ildikó
-
Temesvári Csiky Gergely Színház
Krasznahorkai Sátántangója a magyar kultúra napján
Mi más mutatná meg a magyar nyelvet beszélő közösség gondolkodásának mélységeit, mint az irodalom – ezért is döntött úgy a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, hogy Krasznahorkai László több nyelven is megjelent Sátántangó című regényének részleteivel ünnepli a magyar kultúra napját. -
Interjúk
Ha az ember jó úton jár, jó visszajelzéseket kap, ha nem, akkor olyanokat…
Kubik Anna 45 esztendeje van a pályán, láttuk főszereplőként Portiának, Melindának, Grusénak, Aasenak, Muskátnénak, Lady Milfordnak, Rickl Máriának és láttuk címszereplőként Júliának, Melindának, Yermának, Johannának. Lovas Ildikó -
Budapest Bábszínház
Semmi 2.0 – amikor egy generáció újra felteszi a legnehezebb kérdéseket
Ikonikus előadását gondolja újra a Budapest Bábszínház: a Semmi című, 13 éven át nagy sikerrel futó produkció február 20-tól Semmi 2.0 címmel, új szereposztással, friss zenei világgal és megújult vizualitással tér vissza, ezúttal a Nagyszínpadon. -
Színek és belső tájak – Vajda Boróka festménykiállítása Kecskeméten
Különleges arcát mutatja meg a közönségnek Vajda Boróka: a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház primadonnája ezúttal nem a színpadon, hanem a festővásznon mesél. BORO BASE című festménykiállítása január 15-én nyílik meg a színház nézőtéri büféjében.
-
Interjúk
„Valószínűleg keveset csaltam” – beszélgetés Székely Gáborral
Székely Gábor Kossuth-díjas rendező egyike azoknak, akik meghatározták a XX. század második felének magyar színházi életét, ízlését, alapkérdéseit. Bár ő jóval szerényebben fogalmaz. Azt mondja, talán említhetne három vagy négy darabot, amit sikerült jól megcsinálnia. Seres Gerda














