Írások

• 
  
  Interjúk

  „Élvezem, hogy nem a 3. emeleti szobámból látok rá a színház működésére, hanem a legfontosabb szögből: a színpadon állva.”

  A Vígszínház évadzáró bemutatója Valló Péter rendezésében Mary Chase vígjátéka, a Barátom, Harvey. A láthatatlan, több mint 2 méteres nyúl Elwood bácsi életét teszi boldoggá, akit Rudolf Péter alakít. A Vígszínház igazgatója ebben a szerepben áll először színpadon az általa vezetett intézményben. Közben a napi ügymenet mellett a jövő évadot is tervezni kell. Tud ebben segíteni Harvey? Rudolf Péterrel beszélgettünk.
• 
  Interjúk

  „Megkerestük magunkat Csáthban, s mintha Csáth is megkeresett volna minket.”

  A Vígszínház Házi Színpadán február 13-án, Csáth Géza születésnapján a Csáth és démonai című stream premierrel idézi fel a társulat a kivételes tehetségű, ám rövid és problematikus életű polihisztor alakját.
• 
  Művészek írták

  Szabadság, tragikus szerelem, zene

  F. Scott Fitzgerald írt egy kultregényt, amit – mert „titokzatos” – ciklikusan újra és újra elő lehet venni. 1925-ben jelent meg, és az amerikaiak győztes Nagy Háborúja utáni mámor és kiábrándulás lélektani tükreként éppen ma is jól megfejthető, hogy mitől „örök”.
• 
  Művészek írták

  A látvány dicsérete

  Az „Over the Rainbow” – volt a legjobb betétdal az 1939-es Oscaron, később „minden idők leg” filmdalává is lett. Elhangzik persze a többi örökzöld is, de – egy kivételével – nem forrnak eggyé új előadóikkal. Most a Vígszínházban a szivárványnak inkább csak az ívei jelennek meg, a mesekönyves színek helyett visszafogottabb, kevésbé szentimentális. Számomra inkább a komor Piranesit idézi a briliáns grafikai összkép, a perspektíva-bravúr és a patent jelmezek látványos újra megjelenítése maradt meg az előadásból.
• 
  Művészek írták

  A zöld kilences a Vígben

  Az Amerikában tanító Egri Lajos bestseller-tankönyve: „A drámaírás művészete” (1942). Alapmű, ami nem csak drámaírók és színházi szakemberek, de az utóbbi évtizedekben a forgatókönyvírók bibliája is lett, Berlintől Hollywoodig. A szerző alaptétele, hogy dráma-játék premissza nélkül nem él meg.