Személyek
Seregi László
társrendező-koreográfus
társrendező
koreográfus
koreográfia
művészeti tanácsadó
rendező
szövegkönyv
Életrajz
Budapesten született 1929-ben.
1949-ben táncosnak szerződött a Néphadsereg Művészegyütteséhez. Az együttesben Szabó Ivántól néptáncot, Nádasi Marcellától klasszikus balettot tanult. Hamar megmutatkozott koreográfusi tehetsége: 1952-ben jelentkezett a Kalotaszegi táncok című művel, amelyet 1953-ban a Reggel a táborban követett.
1957-ben szerződtette az Operaház. Az dalszínházban táncosként kezdte, majd balettmester és koreográfus lett. Eleinte balettbetéteket készített operákba.
A legsikeresebbek: Faust (1966), Tannhäuser (1967).
1968 az áttörés éve volt: hatalmas sikerrel mutatta be az együttes háromfelvonásos nagybalettjét, a Spartacust. 1970-ben megkoreografálta és A fából faragott királyfit és A csodálatos mandarint.
Ezután újabb sikeres, egész estés balettek következtek: Sylvia (1972), A cédrus (1975). 1978-ban egy kiváló egyfelvonásossal jelentkezett, a Változatok egy gyermekdalra című művel.
1977-től 1984-ig az Operaház balettigazgatója volt. 1985-től újból jelentős alkotások sorozata indult: a Rómeó és Júliával megalkotta első Shakespeare-balettjét; ezt követte 1989-ben a Szentivánéji álom, majd 1994-ben A makrancos Kata.
Koreográfiáival az Operaház balettegyüttese az elmúlt évtizedekben számos kiemelkedő sikert aratott külföldön. Műveit a világ jelentős balettszínpadain bemutatták és műsoron tartják.
Legfontosabb munkái:
Spartacus (Aram Hacsaturján), 1968; Bartók-balettek, 1970; Sylvia (Léo Delibes), 1972; Cédrus (Hidas Frigyes), 1975; Variációk egy gyermekdalra (Dohnányi Ernő), 1978. A 80-as évek közepétől kezdődik újabb alkotói periódusa Shakespeare jegyében: Rómeó és Júlia (Szergej Prokofjev), 1985; Szentivánéji álom (Felix Mendelssohn) 1989.
A makrancos Kata című balettet 1994-ben koreografálta Goldmark Károly zenéjére.
Seregi László Kossuth-díjas, Kiváló művész, az Erkel Ferenc-díj és az Osztrák Nagy Érdemrend tulajdonosa; hatvanadik születésnapjára a babérokkal ékesített Zászlórenddel tüntették ki.
1949-ben táncosnak szerződött a Néphadsereg Művészegyütteséhez. Az együttesben Szabó Ivántól néptáncot, Nádasi Marcellától klasszikus balettot tanult. Hamar megmutatkozott koreográfusi tehetsége: 1952-ben jelentkezett a Kalotaszegi táncok című művel, amelyet 1953-ban a Reggel a táborban követett.
1957-ben szerződtette az Operaház. Az dalszínházban táncosként kezdte, majd balettmester és koreográfus lett. Eleinte balettbetéteket készített operákba.
A legsikeresebbek: Faust (1966), Tannhäuser (1967).
1968 az áttörés éve volt: hatalmas sikerrel mutatta be az együttes háromfelvonásos nagybalettjét, a Spartacust. 1970-ben megkoreografálta és A fából faragott királyfit és A csodálatos mandarint.
Ezután újabb sikeres, egész estés balettek következtek: Sylvia (1972), A cédrus (1975). 1978-ban egy kiváló egyfelvonásossal jelentkezett, a Változatok egy gyermekdalra című művel.
1977-től 1984-ig az Operaház balettigazgatója volt. 1985-től újból jelentős alkotások sorozata indult: a Rómeó és Júliával megalkotta első Shakespeare-balettjét; ezt követte 1989-ben a Szentivánéji álom, majd 1994-ben A makrancos Kata.
Koreográfiáival az Operaház balettegyüttese az elmúlt évtizedekben számos kiemelkedő sikert aratott külföldön. Műveit a világ jelentős balettszínpadain bemutatták és műsoron tartják.
Legfontosabb munkái:
Spartacus (Aram Hacsaturján), 1968; Bartók-balettek, 1970; Sylvia (Léo Delibes), 1972; Cédrus (Hidas Frigyes), 1975; Variációk egy gyermekdalra (Dohnányi Ernő), 1978. A 80-as évek közepétől kezdődik újabb alkotói periódusa Shakespeare jegyében: Rómeó és Júlia (Szergej Prokofjev), 1985; Szentivánéji álom (Felix Mendelssohn) 1989.
A makrancos Kata című balettet 1994-ben koreografálta Goldmark Károly zenéjére.
Seregi László Kossuth-díjas, Kiváló művész, az Erkel Ferenc-díj és az Osztrák Nagy Érdemrend tulajdonosa; hatvanadik születésnapjára a babérokkal ékesített Zászlórenddel tüntették ki.
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk
„Még mindig kíváncsi vagyok magamra”
Balázs Áron színművész, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára, aki feladta a társulati létformát a tanári hivatásért, ám maradt szabadúszó színész, így azóta Vajdaság minden színházában láthattuk játszani. Legutóbb a Zentai Magyar Kamaraszínház Sirályában öltötte magára a két karakterből gyúrt doktor szerepét. Szerda Zsófia
-
Művészek írták
Színházcsinálás: Liliomfi
Szigligeti Ede örökzöldje régi-új színház, erős mai tartalmakkal. Vecsei H. Miklós változatát ifj. Vidnyánszky Attila előbb a Budaörsi Latinovits Színházban vitte színre. Azt egyik társulatalapító produkcióként hozták létre. „A jó darabokat szokták átírni, nem a rosszakat” – idézték Mészöly Dezsőt. És évekig átütő siker lett. Ezt igazították most vígszínházira. A Liliomfi előadása ismét fergeteges. Szegő György -
Duda Éva Társulata
15 éves évfordulót ünnepel a Duda Éva Társulat
A 2024/2025-ös színházi évad kezdetével a Duda Éva Társulat 15. évfordulóját ünnepeljük, és a repertoárunk mellett idén is számos izgalmas programmal készülünk. -
Örkény Színház
Tíz új bemutató és Aréna-buli az Örkény Színház huszadik évadában.
„Egy – egy színházi korszak vitalitását jól mutatja, hogy hány kortárs szöveg van a színpadon. E tekintetben az Örkény Színház élen jár a 2024-2025 évadban, hiszen a tervezett tíz premierből hét kortárs, öt ősbemutató, három pedig kétségtelenül klasszikus szöveg”. -
Budaörsi Latinovits Színház
Alföldi Róbert Székely Csaba-darabot visz színre, Hegymegi Máté először rendez Budaörsön évadnyitó Budaörsön
Az előző évadban az előadásokra és programokra több mint 31 ezer néző váltott jegyet a színházban. A 2024-25 évadban Kortárs és klasszikus darabok újrahangolva szerepelnek.
-
Kolozsvári színház
Hét premier, Interferenciák és Harag György Emlékhét – megkezdődött a Kolozsvári Állami Magyar Színház 232. évada
Az idei 2024/2025-ös évad is izgalmas programokat ígér: hét bemutató, az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál, és az évad végén megrendezésre kerülő Harag György Emlékhét várja a közönséget.