Személyek
Szalma Dorotty
Életrajz
1974-ben született Budapesten. Itt éli gyerekkorát, ám a tizenötödik születésnapját már Bécsben ünnepli. Ahogy a neve is sugallja, magyar származású. Színészdinasztia sarja, a színház bűvöletében cseperedik fel.
A nagymama, Madaras Vilma komikaként éppen a Vidám Színpadon aratja a babérokat az ötvenes-hatvanas években, nagypapája, Szalma Sándor többek közt a kecskeméti színtársulat elismert tagja. Édesapja színpadi show-kat szerkeszt, édesanyja pedig énekesnő. Hogy Dorotty miért nem folytatta a „családi hagyományokat", így válaszol: "Túl sokat kérdeztek gyerekkoromban, hogy nem akarok-e én is színpadra menni. Elegem lett. Inkább állatorvos akartam lenni. Aztán 16 esztendősen mégis hirtelen rám tört a vágy a színészet iránt. Meg voltam győződve arról, hogy mindenütt rám várnak a világot jelentő deszkákon. 19 évesen írtam egy színdarabot, amelyről ma ezt nem merném kijelenteni. A „művet" bemutatta egy amatőr színjátszó csoport, ahol egy profi rendező mellett társrendező lehettem. Így kezdődött".
Ám előtte még Dorotty befejezte gimnáziumi tanulmányait a császárvárosban, majd beiratkozott az egyetemre a színháztudomány-olasz szakon. Az ott eltöltött egy év – ahogy fogalmaz – szinte „kiszárította”. Ezért otthagyta, s – a sikeres felvételi vizsga után – átköltözött Frankfurt am Mainba, ahol színházrendezést tanult a Zene- és Színművészeti Főiskolán.
2000-ben diplomázott, azóta „freiberufliche Regisseurin" azaz szabadfoglalkozású rendezőnő. A németen kívül beszél olaszul és angolul. No meg – pici bájos akcentussal – természetesen magyarul. Számos sikeres produkció létrehozója, főleg német nyelvterületen. Az elmúlt esztendők során prózát, operát, musicalt és operettet egyaránt színpadra állított. Csak néhány cím a listáról: Paul és Paula (kortárs német opera), A cigánybáró, A mosoly országa, Az utolsó tekercs, Diszkó disznók, És te szépségem, igen, igen, te. Az utóbbit – Mikó István meghívására - a soproni Petofi Színházban vitte színre.
Dorotty úgy gondolja, legfontosabb rendezései Németországban a Theatrum non Gratum (Nemkívánatos Színház) elnevezésű csapathoz fűződnek, amelyet ő hozott létre. Velük mutatta be Pasolini: Orgia című darabját, illetve Strindberg drámáját, a Júlia kisasszonyt.

-
Kisvárdai színházi találkozó
Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválja
Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválja június 26. és július 4. között lesz, amely idén nemcsak gazdag és sokszínű versenyprogrammal várja a közönséget... Fodor Krisztina
-
Budapest Bábszínház
Stúdió ’26, aZ új GENeráció bábfesztiválja a Budapest Bábszínházban
Fiatal alkotók produkcióinak ad otthont a Budapest Bábszínház május 24-31. között. A Stúdió ’26 bábfesztivált első alkalommal rendezi meg a teátrum, amely ezzel az új generációs bábszínházi alkotóknak biztosít bemutatkozási lehetőséget. Meiszterics Eszter -
Kreatívírás-műhely Kolozsváron Háy János vezetésével
Háromnapos intenzív alkotóműhely és nyilvános író-olvasó találkozót szervez a Balla és Vajna Projects Egyesület Kolozsváron, Háy János Babérkoszorú- és József Attila-díjas író vezetésével. Vajna Noémi -
Interjúk
Nagyon jól esik, ha máshol is észreveszik a munkámat…
mondja Szakács Györgyi, akivel a Katona József Színház kantinjában beszélgetünk. A helyszín két szempontból is fontos, egyfelől számtalan előadás sikeréhez járult hozzá jelmezeivel, másfelől Advent idején a rohanást oldani lehet egy órányi teázással. Lovas Ildikó -
Művészek írták
Frankenstein – avagy a modern Prométheusz
Kétszáz éve Percy B. Shelley és felesége, Mary a baráttal, Lord Bayronnal írósdit játszottak. Mary 19 évesen így írta meg az ikonikussá vált Frankenstein regényt. Sok átdolgozás lett, hiszen a közönség szeret borzongani. Itt csak a 16 éven felül. Garai Judit és Hegymegi Máté új változata ma lényegében látványszínház. Szegő György
-
Centrál Színház
Parádés szereposztással érkezik a Centrál Színházba A Macskalápon
Új bemutatóval várja a nézőket március 13-án a Centrál Színház. A kortárs drámairodalom egyik királynője, Marina Carr legmeghatározóbb műve, A Macskalápon mai közegbe helyezett, sajátos humorú sorstragédia. Tamás Dorka











