Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1962–66.
Életút: 1966– a Madách Színház tagja, 1989– a Madách Kamara műv. vez. 1974– a Színház- és Filmműv. Főisk. tanára, 1988– egy. tanár, a színész főtanszak vez., 1994– rektor. 1998 Széchenyi prof. ösztöndíjas. 1992– a Nközi Színházi Int. Magy. Közp. aleln. 1993– a Magy.–Brit Társ. eln. 1998– a Széchenyi Irod. és Műv. Ak. tagja. SZOT-díj (1972), Jászai Mari-díj (1974), Kossuth-díj (1978), érdemes művész (1985), Erzsébet-díj (1990).
Főbb szerepei: Peter Abélard (Millar: Abélard és Héloise), Ibsen: Peer Gynt, Asztrov (Csehov: Ványa bácsi), Versinyin (Csehov: Három nővér), Shakespeare: Hamlet, Lear király, Jágó (Shakespeare: Othello), Böffen Tóbiás (Shakespeare: Vízkereszt vagy amit akartok), Rostand: Cyrano de Bergerac, Viktor (Hubay–Ránki–Vas: Egy szerelem három éjszakája), Szomory: II. Lajos, Szervét Mihály (Sütő: Csillag a máglyán), Higgins (Shaw: Pygmalion), IV. Béla (Szabó Magda: A csata, A meráni fiú), Ken Harrison (Clark: Mégis, kinek az élete?), Lucifer, Az Úr (Madách: Az ember tragédiája), Zsigmond (Háy: Isten, császár, paraszt), Molnár F.: Az ördög, Sipos (Molnár: Az üvegcipő), Színész (Molnár: A testőr), Henry Pulling (Greene: Utazások nénikémmel), Magister (Molnár–Kocsák–Miklós: A vörös malom), Ebenézer Scrooge (Müller–Tolcsvay–Müller: Isten pénze), Tevje (Stein–Bock: Hegedűs a háztetőn), George Hay (Ludwig: Csillagok Buffalóban), Abel Znorko (Schmitt: Rejtélyes viszonyok),
filmen: Fiúk a térről (1967), Lássátok feleim (1967), Imposztorok (1969), Szerelmi álmok (1970 magy.–szovjet), Harminckét nevem volt (1972), Utazás Jakabbal (1972), Csinom Palkó (1973), Ámokfutás (1974), Fekete gyémántok (1976), Csillag a máglyán (1978), Naplemente délben (1979), Az élet muzsikája (1984).
Főbb rendezései: Kedves hazug, A királynő katonái, Lamberthier úr, Maude és Harold, Tizenkét dühös ember, Windsori víg nők, A női partőrség szemeláttára, Hoppárézimi, Teaház az Augusztusi Holdhoz, A szabin nők elrablása, Tájfun, Riviera, Mese habbal, A sasfiók, Örömszülők, Zendülés a Caine hajón.
Főbb művei: Királyok az alagútban (esszék, 1985), Emlékpróba (1995).