Személyek

Puskás Tamás

színész közreműködő igazgató átdolgozó dramaturg fordító rendező díszlettervező

Életrajz

Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., színész, 1978–82, rendező, 1984–87.
Életút: 1982–85 a Katona József Színház, 1985–87 a Pinceszínpad tagja, 1987 a Magy. Néphadsereg Műv.együttese, 1987–92 a Madách Színház rendezője, a Nemzeti Színház gyakorlatos színésze, a Katona József Színház szerződtetett színésze, 1992–94 az Egy. Színpad ig.
Főbb szerepei: Ági Miklós (Molnár: A hattyú), Fiú (Kroetz: Meierék), Kiss (Görgey: Komámasszony, hol a stukker?), Damse (Spiró: Az imposztor), Florindo (Goldoni: Két úr szolgája), Lendvay (Krleľa: Terézvári garnizon), Edmund (Shakespeare: Lear király), Lindner Ottó (Lengyel M.: Tájfun), Casella (Molnár: Riviera), Leicester gróf (Schiller: Stuart Mária), Altamira gróf (Stendhal: Vörös és fekete), Goldmark doktor (Németh L.: Széchenyi), Jack Ross (Sorkin: Becsületbeli ügy), Jaques (Shakespeare: Ahogy tetszik), Lou (Miller: A bűnbeesés után), Mr. Erlanson (Egy nyári éj mosolya), Purhan próféta (Várkonyi–Bródy: Will Shakespeare), Ben Silverman (Simon: A Napsugár fiúk), Dr. Forrest Lundeen (Wouk: Zendülés a Caine hajón),
filmen: Nyina Kosztyerina naplója (1977 tv), Operabál (1981 tv), Vérszerződés (1982), Lélekvándorlás (1982 tv), Hatásvadászok (1982), Boszorkányszombat (1983 magy.–amerikai), Szegény Dzsoni és Árnika (1983), A rágalom iskolája (1983 tv), Redl ezredes (1984 magy.–NSZK), A vörös grófnő (1985), Dráma a vadászaton (1986 tv), Laura (1986), Valahol Magyarországon (1987), Ismeretlen ismerős (1988), Irány Kalifornia! (1996 tv).
Főbb rendezései: Miller: Édes fiaim, Molnár: A hattyú, Szép E.: Vőlegény, Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek.
Puskás Tamás

Képsorozatok

Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
A Theater Online címlapjáról ajánljuk
  • Művészek írták

    Tündérpalota, ma – Csongor és Tünde

    A Csongor és Tünde drámairodalmunk harmadik óriása – színpadra állítása örök kihívás volt és lesz. Vörösmarty Mihály instrukcióként nagy mennyiségben írt elő szcenikai csodákat, varázslatokat, amelyektől 1830 óta a mű nem a rendezők, inkább a látványtervezők álma.
    Szegő György