Személyek
András Gyula
Életrajz
Születési adatok: 1942 február 2, Csíkszereda
Csíkszeredában született 1942. február 2-án. Első szerelme a néptánc volt. Hívták az Állami Székely Népi Együtteshez, de akkor már sikerrel felvételizett a színire. 1964-ben végzett Marosvásárhelyen, a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben, azóta a Szatmárnémeti Állami Magyar Színháznak, illetve utódintézményének, az Északi Színház magyar tagozatának a tagja. Különböző karakterszerepekben tűnt fel. „Főként a gondokkal, bajokkal küszködő kisembereket ábrázolja hitelesen.” (Magyar Színházművészeti Lexikon). Közel másfélszáz alakításának tapsolhatott a közönség az elmúlt hat évtized alatt. András Gyula volt az együttes „nagy beugrója” is. Örkény István egyperceseinek hiteles tolmácsolójaként mintegy negyven egyperces szerepel repertoárján. Több alkalommal vállalt zsűritagságot a Gellért Sándor Vers- és Prózamondó Versenyen és a Vidám Versek Versmondó Versenyén. A Szent-Györgyi Albert Társaság 1998-ban, mint az évad legjobb epizódszínészét, Nádai István-emlékplakettel tüntette ki. Nyugdíjazása után is sokat foglalkoztatta a Harag György Társulat, állandó fellépője volt Sződemeteren a Kölcsey-ünnepségeknek, továbbá az Ady-ünnepségeknek is (közel ötven Ady-verssel a repertoárjában), a Petőfi-napoknak Erdődön és Koltón, de nem hiányoznak repertoárjából kortárs költőink művei sem. Állandó szereplője a Szent-Györgyi Albert Társaság és a Németi református egyházközség által szervezett kulturális programoknak. Vesztesek címmel jótékonysági műsort tartott Szatmárnémetiben a Szentlélek plébánia Merk Mihály termében Böjte Csaba alapítványa javára, valamint a Németi templomban, a Rákóczi Kollégium javára. „Életem egyik legnagyobb élménye volt, hogy a magyar zászlóval kezemben toborzót táncolhattam a János vitéz című operettben” – emlékezik a művész.
Tanulmányok: 1964, Marosvásárhelyi Szentrgyörgyi István Színművészeti Intézet
Életpálya: 1964-től a Szatmárnémeti Északi Színház színművésze
Főbb szerepei: Jakov (Csehov: Sirály)
Buttler János (Mikszáth Kálmán: Különös házasság)
Schibler (Szakonyi Károly: Életem, Zsóka)
Cario (Plautus: A hetvenkedő katona)
Török bácsi (Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig)
Tatár (Gorkij: Éjjeli menedékhely)
Tügyi koma (Móricz Zsigmond: Sári bíró)
Giacchino (Eduardo Scarpetta: Rongy és címer)
Bölcsike (Marton Lili-Gyöngyösi Gábor: Taligás király)
Cseresznyés (Molnár Ferenc: A doktor úr)
Jegor (Gorkij: A nap fiai)
Tamás Henrik (Kós Károly: Budai Nagy Antal)
Makáts főtanácsos (Zágon István: Hyppolit, a lakáj)
Gonzalo (Shakespeare: A vihar)
Trileckij, fiatal orvos (Csehov: Platonov szerelmei)
Filozófiatanár (Moliere: Úrhatnám polgár)
Müller Ferenc (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja)
Benedek (Örkény István: Kulcskeresők)
Fülöp (Molnár Ferenc: Úri divat)
Tomaji plébános (Örkény István: Tóték)
Fjodor (Bulgakov: Kutyaszív)
Gloster gróf (Shakespeare: Lear király)
Johann Kilian von Strack gróf (Peter Shaffer: Amadeus)
Montague (Shakespeare: Romeo és Júlia)
Géronte (Moliere: Scapin furfangjai)
Lojális úr ( Moliere: Tartuffe)
Michele (Eduardo de Filippo: Belső hangok)
Rendőr1, Doktor, Pap (Hamvai Kornél: Márton partjelző fázik)
Díjak: 1998 - Harag György Emlékplakett

-
Interjúk
Magának ezer arca van…
…mondta Marton Endre rendező a 22 éves Csákányi Eszternek a Nemzeti Színházban és bizonyára nem sejtette, hogy a csoportos szereplők közül kitűnő fiatal lány pályáján fényesen igazolja majd a megállapítást. Lovas Ildikó
-
Temesvári Csiky Gergely Színház
Krasznahorkai Sátántangója a magyar kultúra napján
Mi más mutatná meg a magyar nyelvet beszélő közösség gondolkodásának mélységeit, mint az irodalom – ezért is döntött úgy a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, hogy Krasznahorkai László több nyelven is megjelent Sátántangó című regényének részleteivel ünnepli a magyar kultúra napját. -
Interjúk
Ha az ember jó úton jár, jó visszajelzéseket kap, ha nem, akkor olyanokat…
Kubik Anna 45 esztendeje van a pályán, láttuk főszereplőként Portiának, Melindának, Grusénak, Aasenak, Muskátnénak, Lady Milfordnak, Rickl Máriának és láttuk címszereplőként Júliának, Melindának, Yermának, Johannának. Lovas Ildikó -
Budapest Bábszínház
Semmi 2.0 – amikor egy generáció újra felteszi a legnehezebb kérdéseket
Ikonikus előadását gondolja újra a Budapest Bábszínház: a Semmi című, 13 éven át nagy sikerrel futó produkció február 20-tól Semmi 2.0 címmel, új szereposztással, friss zenei világgal és megújult vizualitással tér vissza, ezúttal a Nagyszínpadon. -
Színek és belső tájak – Vajda Boróka festménykiállítása Kecskeméten
Különleges arcát mutatja meg a közönségnek Vajda Boróka: a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház primadonnája ezúttal nem a színpadon, hanem a festővásznon mesél. BORO BASE című festménykiállítása január 15-én nyílik meg a színház nézőtéri büféjében.
-
Interjúk
„Valószínűleg keveset csaltam” – beszélgetés Székely Gáborral
Székely Gábor Kossuth-díjas rendező egyike azoknak, akik meghatározták a XX. század második felének magyar színházi életét, ízlését, alapkérdéseit. Bár ő jóval szerényebben fogalmaz. Azt mondja, talán említhetne három vagy négy darabot, amit sikerült jól megcsinálnia. Seres Gerda










