Személyek
Bács Miklós
Életrajz
Bukarest, 1964. szeptember 27.
1984–1988. között a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Akadémián, Lohinszky Loránd érdemes művész osztályában tanult.
1992-ben angliai Oxford Stage Company-n részesült továbbképzésben.
1988. szeptemberétől a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja.
A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának Színháztudományi Tanszékén lektor.
Jelenleg doktorandusz, kutatási témája: Moren és Pirandello színháza.
Tagja a Román Színházi Szövetségnek (UNITER).
Filmszerepek:
Ő • La chante de la coulevre, Franciaország
APA • Kosztolányi Dezső: Kanári, Magyarország
AZ ORVOS • Lassú vírus, Magyarország
Önálló műsorok:
A katona története – Sztravinsky (A Román Rádió aranylemeztára)
Apokalipszis – Muk Bence
Marin Sorescu: Iona
Együttműködött a Román Nemzeti Rádió-Színház, Bukarest, Radio France Cultural, Bartók Rádió, Budapest, Román televízió, PRO 7 - Németország, Craiova-i, Konstanca-i és Kolozsvári Szimfonikus Zenekarok, Bukaresti Rádió, Nottara Színház, Bukarest, Komédia Színház, Bukarest, Kolozsvári Nemzeti Színház, Silviu Purcarete Társulata (Lyon).
A következő rendezőkkel dolgozott: Tompa Gábor, Mihai Măniutiu, Silviu Purcărete, Vlad Mugur, David Zinder (Izrael), Kincses Elemér, Harry Eliad, Mona Chirilă, Bocsárdi László, stb.
A következő országokban vett részt turnén:
Nagy Britannia, Finnország, Portugália, Németország, Franciaország, Szlovákia, Szlovénia, Lengyelország, Magyarország, Moldva Köztársaság, Írország, stb.
Rendezések, rendezői közreműködések:
Franz Wedekind: A tavasz ébredése
Albert Camus: Félreértés
Matei Visniec: Jó anyú, de ezek…
A. P. Csehov: Lakodalom
Ch. Marlowe: Doktor Faustus tragikus históriája (rendezőasszisztens)
A BBTE Színházművészeti Tanszékén a következő szakok előadója:
Drámai gyakorlat, Improvizáció, Berszédtechnika. Több mint három generáció végzett a keze alatt, akik jelenleg Románia különböző színházaiban szerepelnek.
Külföldön tartott kurzusok:
Santart - Santiago de Compostela, Spanyolország, 2004
Díjak:
2007 - Legjobb férfi főszereplő díja Zoe alakításáért Az elveszett levél című előadásban (Román Komédia Fesztiválja, Bukarest)
2003 - Bánffy Miklós Emlékdíj, Kolozsvári Állami Magyar Színház
Magyar, román, francia és angol nyelven ad elő.
Kezdeményezője a kolozsvári GALACTORIA Végzősök Gálájának (2004-ben először)

-
Interjúk
Magának ezer arca van…
…mondta Marton Endre rendező a 22 éves Csákányi Eszternek a Nemzeti Színházban és bizonyára nem sejtette, hogy a csoportos szereplők közül kitűnő fiatal lány pályáján fényesen igazolja majd a megállapítást. Lovas Ildikó
-
Temesvári Csiky Gergely Színház
Krasznahorkai Sátántangója a magyar kultúra napján
Mi más mutatná meg a magyar nyelvet beszélő közösség gondolkodásának mélységeit, mint az irodalom – ezért is döntött úgy a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, hogy Krasznahorkai László több nyelven is megjelent Sátántangó című regényének részleteivel ünnepli a magyar kultúra napját. -
Interjúk
Ha az ember jó úton jár, jó visszajelzéseket kap, ha nem, akkor olyanokat…
Kubik Anna 45 esztendeje van a pályán, láttuk főszereplőként Portiának, Melindának, Grusénak, Aasenak, Muskátnénak, Lady Milfordnak, Rickl Máriának és láttuk címszereplőként Júliának, Melindának, Yermának, Johannának. Lovas Ildikó -
Budapest Bábszínház
Semmi 2.0 – amikor egy generáció újra felteszi a legnehezebb kérdéseket
Ikonikus előadását gondolja újra a Budapest Bábszínház: a Semmi című, 13 éven át nagy sikerrel futó produkció február 20-tól Semmi 2.0 címmel, új szereposztással, friss zenei világgal és megújult vizualitással tér vissza, ezúttal a Nagyszínpadon. -
Színek és belső tájak – Vajda Boróka festménykiállítása Kecskeméten
Különleges arcát mutatja meg a közönségnek Vajda Boróka: a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház primadonnája ezúttal nem a színpadon, hanem a festővásznon mesél. BORO BASE című festménykiállítása január 15-én nyílik meg a színház nézőtéri büféjében.
-
Interjúk
„Valószínűleg keveset csaltam” – beszélgetés Székely Gáborral
Székely Gábor Kossuth-díjas rendező egyike azoknak, akik meghatározták a XX. század második felének magyar színházi életét, ízlését, alapkérdéseit. Bár ő jóval szerényebben fogalmaz. Azt mondja, talán említhetne három vagy négy darabot, amit sikerült jól megcsinálnia. Seres Gerda










