Személyek
Frenák Pál
Életrajz
1957-ben született Budapesten. Gyermekkora meghatározó mozzanata, hogy szülei siket-némák voltak, így első elsajátított kifejező eszköze a jelnyelv lett, ami különleges fogékonyságot fejlesztett ki benne az arcjáték és a gesztusok, az emberi testtel kifejezhető tartalmak iránt. Frenák útkeresésének első állomása Párizs, ahová az 1980-as évek derekán távozott. Itt a klasszikus balett több illusztris személyiségével dolgozott, valamint Cunningham, illetve Limón tánctechnikákat tanult. Francia feleségének, Catherine Frenák építésznek köszönhetően betekintést nyert a kortárs művészetek világába, és megismerte a rendhagyó forma- és térhasználatot. Pier Paolo Pasolini olasz rendező filmjei, Francis Bacon munkái, Gilles Deleuse francia filozófus írásai és Jean-Olivier kortárs francia festővel való személyes kapcsolata nagy hatást gyakorolt későbbi alkotásaira.
1999-ben a már tízéves múltra visszatekintő Compagnie Pal Frenakot fiatal magyar táncosokkal kibővítve párizsi és budapesti székhellyel működő magyar-francia társulattá alakította, mely egy egyedülálló táncnyelvet hozott létre. Ennek fontos jellemzője a mimika, a jelnyelv és a test mozgásának integrált használata csakúgy, mint társműfajok (cirkusz, színház, divatbemutató, kortárs zene) beemelése az alkotásokba. Frenák Pál a hazai táncéletbe egy radikálisan új stílust hozott a maga dinamikus mozgásvilágával, újfajta érzékenységével, a verbális üzeneteken túlmutató kifejezési formáival. Innovatív tér- és testhasználata meghatározó hatással volt a hazai kortárs tánc fejlődésére. Koreográfusi, alkotó munkája mellett rendszeresen ad szakmai workshopokat, a társulattal ingyenes beavató előadásokat tart középiskolások részére, közönségtalálkozókon vesz részt, nagy hangsúlyt helyezve a más művészeti ágakkal és a közönséggel fenntartott folyamatos párbeszédre. A legismertebb európai kortárs zeneszerzőkkel dolgozik együtt. Koreográfiáihoz a zenét komponált többek között Kurtág György, Patrick Schneider, Francois Donato, Fred Bigot és Fabrice Planquette komponálta.
Kortárs táncművész, Franciaországban és Magyarországon egyaránt dolgozik. A Krétakör Phaidra és Előtte-utána című előadásainak koreográfusa.
-
Színikritikusok díja 2023/2024 – Megvannak a várományosok
A Színházi Kritikusok Céhe idén 45. alkalommal adja át a Színikritikusok díját, amellyel a 2023/2024-as évad kiemelkedő színházi teljesítményeit ismeri el. A díjátadó gála, amelyen a LOUPE Színház Társulás közreműködik, szeptember 17-én lesz a Trafóban.
-
Örkény Színház
Tíz új bemutató és Aréna-buli az Örkény Színház huszadik évadában.
„Egy – egy színházi korszak vitalitását jól mutatja, hogy hány kortárs szöveg van a színpadon. E tekintetben az Örkény Színház élen jár a 2024-2025 évadban, hiszen a tervezett tíz premierből hét kortárs, öt ősbemutató, három pedig kétségtelenül klasszikus szöveg”. -
Budaörsi Latinovits Színház
Alföldi Róbert Székely Csaba-darabot visz színre, Hegymegi Máté először rendez Budaörsön évadnyitó Budaörsön
Az előző évadban az előadásokra és programokra több mint 31 ezer néző váltott jegyet a színházban. A 2024-25 évadban Kortárs és klasszikus darabok újrahangolva szerepelnek. -
Kolozsvári színház
Hét premier, Interferenciák és Harag György Emlékhét – megkezdődött a Kolozsvári Állami Magyar Színház 232. évada
Az idei 2024/2025-ös évad is izgalmas programokat ígér: hét bemutató, az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál, és az évad végén megrendezésre kerülő Harag György Emlékhét várja a közönséget. -
Centrál Színház
Játék a kastélyban premier szeptemberben a Centrál Színházban
Molnár Ferenc talán leghíresebb, világsikert aratott darabja, a Játék a kastélyban premierje lesz szeptember 14-én a budapesti Centrál Színházban.
-
Sepsiszentgyörgyi színház
Évadnyitó a Tamási Áron Színházban
Az évadnyitó társulati gyűlésen augusztus 20-án Pál-Ferenczi Gyöngyi igazgató röviden összefoglalta a 2024/2025-ös évad terveit, másnap pedig máris elkezdődtek Shakespeare A vihar című darabjának próbái Bodó Viktor rendező irányításával.