Személyek
Körtvélyessy Zsolt
Életrajz
Születési dátum:
1941. április 2.
Születési hely:
Budapest
Tevékenység:
színész
Életút:
A Filmszínészképző Stúdiót 1965-ben fejeztem be és rögtön felvétel nyertem a Színház- és Filművészeti Főiskolára, melyet 1969-ben fejeztem be. Felsorolhatatlanul sok szerepet játszottam az elmúlt 40 év során. Pályámat Kecskeméten kezdtem, 10 évig voltam a társulat tagja, majd Békéscsaba, Szolnok, Szeged majd Miskolc társulatainak meghatározó művésze volt. 1989-től a budapesti Nemzeti, majd a Magyar Színház tagja, jelenleg visszatértem pályakezdő helyszínemre, Kecskemétre, ahol kiváló szerepeket kapok.
Főbb szerepeim:
Bolingbroke (Shakespeare: II. Richárd), Marat (Weiss: Marat halála), Miska főpincér (Kálmán: Csárdáskirálynő), József (Déry-Presser: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról), Férfi (Camus: Félreértés), Fasola Henrik (Kriston: Megszállott), Pilóta (Brecht: A szecsuáni jólélek), Chance Wayne (Williams: Az ifjúság édes madara), Harold (Shaffer: Black Comedy), Imre (Hubay: Késdobálók), Főinkvizitor (Brecht: Galilei), Alkibiadész (Shakespeare: Athéni Timon), Lenbach báró (Krleľa: Agónia), Theseus (Shakespeare: Szentivánéji álom), Claudius (Shakespeare: Hamlet), Vincentio (Shakespeare: Szeget szeggel), Drľić: Dundo Maroje, Toffolo (Goldoni: Chioggiai csetepaté), Phil Hogan (O'Neill: Boldogtalan hold), Gonzalo, Prospero (Shakespeare: A vihar), Bohun (Shaw: Sosem lehet tudni), Victor (Walker: A büntető kéz), Rendező (Hollier: Egy est megér egy Pestet?), Popriscsin (Gogol: Egy őrült naplója), Petur bán (Katona: Bánk bán), Mr. Antrobus (Wilder: Hajszál híján, Lázár (Tamási: Vitéz lélek), Gál (Molnár: Játék a kastélyban), Ruy Blas (Hugo: Királyasszony lovagja), Sam (Pinter: Hazatérés)
Filmes alakításaim:
Szerelmes biciklisták (1965), Csend és kiáltás (1968), Fényes szelek (1968), Eltávozott nap (1968), A bűn tornya (1969 osztrák), Árpád a cigány (1969 francia-NSZK), Pokolrév (1969), Égi bárány (1971), Szerelmem, Elektra (1974), Nyolcvan huszár (1978), A vörös grófnő (1985), Szörnyek évadja (1986), Vörös zsaru (1988 amerikai), Vadon (1988), Könnyű vér (1989), Hamis a baba (1991), Nagy Károly (francia), A három testőr Afrikában (1995), Honfoglalás (1996)
Televíziós alakításaim:
Iphigénia Auliszban, Holnap reggel, Mi történt a Bankgassén, Paradicsomi játékok, Pásztoróra, Vigyori, Anyegin, Isten hátrafelé araszol, Kisváros, Barátok közt.
Díjak:
Déryné-díj 1982
A színházi találkozó legjobb férfi alakítás díja 1984
Jászai Mari-díj 1985
Pék Matyi-díj 2012
Érdemes művész 2013

Képsorozatok
-
Interjúk
Magának ezer arca van…
…mondta Marton Endre rendező a 22 éves Csákányi Eszternek a Nemzeti Színházban és bizonyára nem sejtette, hogy a csoportos szereplők közül kitűnő fiatal lány pályáján fényesen igazolja majd a megállapítást. Lovas Ildikó
-
Temesvári Csiky Gergely Színház
Krasznahorkai Sátántangója a magyar kultúra napján
Mi más mutatná meg a magyar nyelvet beszélő közösség gondolkodásának mélységeit, mint az irodalom – ezért is döntött úgy a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, hogy Krasznahorkai László több nyelven is megjelent Sátántangó című regényének részleteivel ünnepli a magyar kultúra napját. -
Interjúk
Ha az ember jó úton jár, jó visszajelzéseket kap, ha nem, akkor olyanokat…
Kubik Anna 45 esztendeje van a pályán, láttuk főszereplőként Portiának, Melindának, Grusénak, Aasenak, Muskátnénak, Lady Milfordnak, Rickl Máriának és láttuk címszereplőként Júliának, Melindának, Yermának, Johannának. Lovas Ildikó -
Budapest Bábszínház
Semmi 2.0 – amikor egy generáció újra felteszi a legnehezebb kérdéseket
Ikonikus előadását gondolja újra a Budapest Bábszínház: a Semmi című, 13 éven át nagy sikerrel futó produkció február 20-tól Semmi 2.0 címmel, új szereposztással, friss zenei világgal és megújult vizualitással tér vissza, ezúttal a Nagyszínpadon. -
Színek és belső tájak – Vajda Boróka festménykiállítása Kecskeméten
Különleges arcát mutatja meg a közönségnek Vajda Boróka: a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház primadonnája ezúttal nem a színpadon, hanem a festővásznon mesél. BORO BASE című festménykiállítása január 15-én nyílik meg a színház nézőtéri büféjében.
-
Interjúk
„Valószínűleg keveset csaltam” – beszélgetés Székely Gáborral
Székely Gábor Kossuth-díjas rendező egyike azoknak, akik meghatározták a XX. század második felének magyar színházi életét, ízlését, alapkérdéseit. Bár ő jóval szerényebben fogalmaz. Azt mondja, talán említhetne három vagy négy darabot, amit sikerült jól megcsinálnia. Seres Gerda











