Személyek
Schäffer Judit
jelmeztervező
Életrajz
Budapest, 1931. január 25. - 2008. augusztus 27. -
Szülei: Schaffer Miksa, Vogel Piroska, Férje: Kézdi Lóránt díszlettervező volt.)
Az Iparművészeti Főiskola jelmeztervező szakán 1954-ben végzett Nagyajtay Teréz tanítványaként, s utána két éven át a Magyar Néphadsereg Színháza ösztöndíjasa volt. 1956-tól a József Attila Színház, 1966-tól a Nemzeti Színház, 1987-től az Operaház vezető tervező művésze, 1991-től a Budapesti Kamaraszínház vezető tervezője volt. 1997-től ismét a régi Nemzeti Színház, 2000-től a Pesti Magyar Színház társulatának tagja, vezető tervezője.
A József Attila Színházban A három testőr mellett a Beckett, avagy az Isten becsülete, az Üvegfigurák, és a Chailott bolondja című darabok ruháit tervezte. A Nemzeti Színházban, majd a Magyar Színházban főbb munkái a Czillei és a Hunyadiak, a Mózes, Az utolsó utáni éjszaka, a Csongor és Tünde, a Kényeskedők, az Advent a Hargitán, A velencei kalmár, a Galilei, a Rosencrantz és Guildenstern, A szuzai mennyegző, a Karnyóné, a Romeo és Júlia, a Nagymama, Az ember tragédiája, A hattyú, A gyertyák csonkig égnek, a Vízkereszt, vagy amit akartok, A néma levente előadásainak jelmezei voltak. Az Operaházban opera és balettjelmezeket egyaránt tervezett. Többek között a Nabucco, a Háry János, a Traviata, Gounod Rómeo és Júliája, a Hunyadi László, a Salome, az Anna Karenina, a Trisztán és Izolda, A kékszakállú herceg vára, a Tannhäuser ruhái is az ő keze alól kerültek ki.
Sok más fővárosi és vidéki színháznak, szabadtéri színpadnak és külföldi operaháznak is dolgozott, s rendszeresen tervezett magyar filmek, - Húsz óra, Aranysárkány, A Pál utcai fiúk, Isten hozta őrnagy úr, Hangyaboly, Déryné hol van?, Anna Karerina -, televíziós játékok számára is.
1961-tól 1966-ig az Iparművészeti Főiskola jelmeztervezés tanára. Nagy szerepe volt a hatvanas-hetvenes években az úgynevezett "magyar jelmeztervező iskola" kibontakoztatásában. Tanítványa volt Vágó Nelli és Jánoskúti Márta.
Művészetére elegáns formakultúra, karakterfestő készség, a legkülönbözőbb képző- és iparművészeti, népművészeti stílusok, eszközök adaptálása, ízlés, humor, irónia jellemző.
Egyéni és csoportos kiállításai:
Nemzeti Galéria, Műcsarnok, Bécs, Prága, Tokió, Újvidék, Várszínház
Kitüntetései:
Jászai Mari-díj 1971, Érdemes művész 1975,
A prágai kvadriennálé ezüstdíja 1975,
Az újvidéki nemzetközi kiállítás ezüstdíja 1979,
Kiváló művész 1985, Erzsébet-díj 1991, Kossuth-díj 1997,
Főnix-díj 2005.
Róla:
Pinkóczi Júlia: Arcok - Schäffer Judit - Filmkultura 2004.
Bőgel J.- Jánosa L.: Scenographia Hungarica 1983.
Szülei: Schaffer Miksa, Vogel Piroska, Férje: Kézdi Lóránt díszlettervező volt.)
Az Iparművészeti Főiskola jelmeztervező szakán 1954-ben végzett Nagyajtay Teréz tanítványaként, s utána két éven át a Magyar Néphadsereg Színháza ösztöndíjasa volt. 1956-tól a József Attila Színház, 1966-tól a Nemzeti Színház, 1987-től az Operaház vezető tervező művésze, 1991-től a Budapesti Kamaraszínház vezető tervezője volt. 1997-től ismét a régi Nemzeti Színház, 2000-től a Pesti Magyar Színház társulatának tagja, vezető tervezője.
A József Attila Színházban A három testőr mellett a Beckett, avagy az Isten becsülete, az Üvegfigurák, és a Chailott bolondja című darabok ruháit tervezte. A Nemzeti Színházban, majd a Magyar Színházban főbb munkái a Czillei és a Hunyadiak, a Mózes, Az utolsó utáni éjszaka, a Csongor és Tünde, a Kényeskedők, az Advent a Hargitán, A velencei kalmár, a Galilei, a Rosencrantz és Guildenstern, A szuzai mennyegző, a Karnyóné, a Romeo és Júlia, a Nagymama, Az ember tragédiája, A hattyú, A gyertyák csonkig égnek, a Vízkereszt, vagy amit akartok, A néma levente előadásainak jelmezei voltak. Az Operaházban opera és balettjelmezeket egyaránt tervezett. Többek között a Nabucco, a Háry János, a Traviata, Gounod Rómeo és Júliája, a Hunyadi László, a Salome, az Anna Karenina, a Trisztán és Izolda, A kékszakállú herceg vára, a Tannhäuser ruhái is az ő keze alól kerültek ki.
Sok más fővárosi és vidéki színháznak, szabadtéri színpadnak és külföldi operaháznak is dolgozott, s rendszeresen tervezett magyar filmek, - Húsz óra, Aranysárkány, A Pál utcai fiúk, Isten hozta őrnagy úr, Hangyaboly, Déryné hol van?, Anna Karerina -, televíziós játékok számára is.
1961-tól 1966-ig az Iparművészeti Főiskola jelmeztervezés tanára. Nagy szerepe volt a hatvanas-hetvenes években az úgynevezett "magyar jelmeztervező iskola" kibontakoztatásában. Tanítványa volt Vágó Nelli és Jánoskúti Márta.
Művészetére elegáns formakultúra, karakterfestő készség, a legkülönbözőbb képző- és iparművészeti, népművészeti stílusok, eszközök adaptálása, ízlés, humor, irónia jellemző.
Egyéni és csoportos kiállításai:
Nemzeti Galéria, Műcsarnok, Bécs, Prága, Tokió, Újvidék, Várszínház
Kitüntetései:
Jászai Mari-díj 1971, Érdemes művész 1975,
A prágai kvadriennálé ezüstdíja 1975,
Az újvidéki nemzetközi kiállítás ezüstdíja 1979,
Kiváló művész 1985, Erzsébet-díj 1991, Kossuth-díj 1997,
Főnix-díj 2005.
Róla:
Pinkóczi Júlia: Arcok - Schäffer Judit - Filmkultura 2004.
Bőgel J.- Jánosa L.: Scenographia Hungarica 1983.

Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Művészek írták
Tündérpalota, ma – Csongor és Tünde
A Csongor és Tünde drámairodalmunk harmadik óriása – színpadra állítása örök kihívás volt és lesz. Vörösmarty Mihály instrukcióként nagy mennyiségben írt elő szcenikai csodákat, varázslatokat, amelyektől 1830 óta a mű nem a rendezők, inkább a látványtervezők álma. Szegő György
-
Örkény Színház
Momo – az Örkény és a Delta Produkció közös bemutatója
Az Örkény Színház december 19-én mutatja be Michael Ende: Momo című új családi előadását. A produkció együttműködő partnere a Delta Produkció, akivel közösen azon dolgozunk, hogy a mű leglényegesebb üzenetei a hétköznapjaink részévé váljanak. -
Budapest Bábszínház
Ünnepi programsorozat a Budapest Bábszínházban
Karácsonyfadíszítés, jótékonysági akció és szilveszteri koncert. Idén is folytatódnak a hagyományok a Budapest Bábszínházban. A gyermekotthonokban élő gyerekek gömbökbe rejtett kívánságait is teljesíti a társulat -
Sepsiszentgyörgyi színház
Székely öko-románc a Tamási Áron Színházban
Radu Afrim írta és rendezte a sepsiszentgyörgyi színház Kommuna – székely öko-románc című legújabb előadását. Az eredetileg román nyelven írt szöveget Dálnoky Réka és Sándor László fordításában állítja színpadra a társulat december 2-án. -
„Holnap ráküldöm az ösztönt!” – Csuja Imre előadása
Csuja Imre merész kalandra vállalkozik: december 15-én 19 órakor először áll ki a budapesti MOM Kult színpadára, hogy a saját életéről meséljen.
-
Nemzeti Színház
Egy függöny, amely mesél - új előfüggöny a Nemzetiben
Advent harmadik vasárnapján december 14-én, a Nemzeti Színház történetének egyik legkülönlegesebb és legünnepibb pillanatát éli meg: bemutatásra és átadásra kerül az új nagyszínpadi előfüggöny










