Személyek
Márta István
színész
fesztiváligazgató
zenei összeállítás
hangszerelte
zeneszerző
zene
Életrajz
Tanulmányok: Zeneműv. Főisk., zeneszerző, tanár, 1972-78, Sugár Rezső tanítványa.
Életút: 1976 Witold Lutosławski zeneszerzői kurzusát végzi Jugoszláviában, 1976-77 a 25. Színház tagja, 1981-83 klasszikus zenetört.-et és 20. sz.-i zeneanalízist oktat a Bartók Béla Zeneműv. Szakközépisk. dzsessz-tanszakán, 1972-76 a Fiatal Műv. Klubja zenei szekcióvez., 1975-82 a Fiatal Zeneszerzők Csop. vez., 1982-84 a Fiatal Műv. Tan. zenei szekcióvez. Önálló szerzői esteket tart, elektronikus kompozíciókat, zenei akciókat, happeningeket, permformance-okat ad elő, közreműködik rock- és punkzenekarok koncertjein, akusztikus költészeti műsorokban.
Lemezei: Szíveink (1985), Alte und neue Musik (1984), Támad a szél (1987), Légy ostoba (1991), Works (1995), Sound in, sound out (1998). 1973 népzenei gyűjtőúton jár a moldvai csángómagyarok között, 1980-83 a 180-as Csop., 1980- a Mandel-kvartett tagja. 1988- az MTV külső szerk., a veszprémi Petőfi Színház zenei vez., 1989 megalakítja a Kapolcsi Kult. és Természetvédelmi Egyletet, a Kapolcsi Műv. Napok műv. vez., 1990-91 a Nemzeti Színház, 1994-96 az Új Színház zenei vez., 1998- az Új Színház ig. Tribune Internationale des Compositeurs (Párizs, 1982, 1987), Erkel Ferenc-díj (1987), Déri János-díj (1994).
Főbb rendezései: Kabaré, Hegedűs a háztetőn.
Főbb művei: Ildikónak (magnetofonszalagra, ütőhangszerekre, 1976), Voices of Birds, J. M. and mine (magnetofonszalagra, preparált zongorára és nyolc előadóra, 1977), Szöveg és zene (1978), A halottak királya (kantáta, 1979), Karácsony napja 24. lecke (zene kamaraegyüttesre, 1980), 100 könnyű kis zongoradarab négy kézre (1982), A Múzeum hangjai (1982), Szíveink (tételek kamarakórusra és kamarazenekarra, 1983), J. M. Wyx két álma (1983), J. M. Wyx két története (1983), J. M. Wyx rövid élete és halála (1983), J. M. Wyx emlékére (1984), Erotika (1984), Variáció egy XIII. századi Mária-énekre (1984), A trubadúr (1984), Látomások (balett, 1984), Babaházi történet (1985), A vakok (dal, 1985), Munkásoperett (1985), ...per quattro tromboni... (1986), Támad a szél (hangnapló, 1987), Kapolcs riadó (videoklip, 1987), Képnapló (1988), Slips and Streams (balett, 1989), Doom (Sigh) (vonósnégyes, 1989), Glassblower's Dream (vonósnégyes, 1990), Blasting in the Birdcage (elektronikus, 1990), Kapolcsi opera (performance, 1991), Nyitány (2 zongorára, hárfára, gordonkára, 1991), Szent Antal megkísértése (balett, 1993), Scrabble-music (1995).
Életút: 1976 Witold Lutosławski zeneszerzői kurzusát végzi Jugoszláviában, 1976-77 a 25. Színház tagja, 1981-83 klasszikus zenetört.-et és 20. sz.-i zeneanalízist oktat a Bartók Béla Zeneműv. Szakközépisk. dzsessz-tanszakán, 1972-76 a Fiatal Műv. Klubja zenei szekcióvez., 1975-82 a Fiatal Zeneszerzők Csop. vez., 1982-84 a Fiatal Műv. Tan. zenei szekcióvez. Önálló szerzői esteket tart, elektronikus kompozíciókat, zenei akciókat, happeningeket, permformance-okat ad elő, közreműködik rock- és punkzenekarok koncertjein, akusztikus költészeti műsorokban.
Lemezei: Szíveink (1985), Alte und neue Musik (1984), Támad a szél (1987), Légy ostoba (1991), Works (1995), Sound in, sound out (1998). 1973 népzenei gyűjtőúton jár a moldvai csángómagyarok között, 1980-83 a 180-as Csop., 1980- a Mandel-kvartett tagja. 1988- az MTV külső szerk., a veszprémi Petőfi Színház zenei vez., 1989 megalakítja a Kapolcsi Kult. és Természetvédelmi Egyletet, a Kapolcsi Műv. Napok műv. vez., 1990-91 a Nemzeti Színház, 1994-96 az Új Színház zenei vez., 1998- az Új Színház ig. Tribune Internationale des Compositeurs (Párizs, 1982, 1987), Erkel Ferenc-díj (1987), Déri János-díj (1994).
Főbb rendezései: Kabaré, Hegedűs a háztetőn.
Főbb művei: Ildikónak (magnetofonszalagra, ütőhangszerekre, 1976), Voices of Birds, J. M. and mine (magnetofonszalagra, preparált zongorára és nyolc előadóra, 1977), Szöveg és zene (1978), A halottak királya (kantáta, 1979), Karácsony napja 24. lecke (zene kamaraegyüttesre, 1980), 100 könnyű kis zongoradarab négy kézre (1982), A Múzeum hangjai (1982), Szíveink (tételek kamarakórusra és kamarazenekarra, 1983), J. M. Wyx két álma (1983), J. M. Wyx két története (1983), J. M. Wyx rövid élete és halála (1983), J. M. Wyx emlékére (1984), Erotika (1984), Variáció egy XIII. századi Mária-énekre (1984), A trubadúr (1984), Látomások (balett, 1984), Babaházi történet (1985), A vakok (dal, 1985), Munkásoperett (1985), ...per quattro tromboni... (1986), Támad a szél (hangnapló, 1987), Kapolcs riadó (videoklip, 1987), Képnapló (1988), Slips and Streams (balett, 1989), Doom (Sigh) (vonósnégyes, 1989), Glassblower's Dream (vonósnégyes, 1990), Blasting in the Birdcage (elektronikus, 1990), Kapolcsi opera (performance, 1991), Nyitány (2 zongorára, hárfára, gordonkára, 1991), Szent Antal megkísértése (balett, 1993), Scrabble-music (1995).

Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Művészek írták
Frankenstein – avagy a modern Prométheusz
Kétszáz éve Percy B. Shelley és felesége, Mary a baráttal, Lord Bayronnal írósdit játszottak. Mary 19 évesen így írta meg az ikonikussá vált Frankenstein regényt. Sok átdolgozás lett, hiszen a közönség szeret borzongani. Itt csak a 16 éven felül. Garai Judit és Hegymegi Máté új változata ma lényegében látványszínház. Szegő György
-
Centrál Színház
Parádés szereposztással érkezik a Centrál Színházba A Macskalápon
Új bemutatóval várja a nézőket március 13-án a Centrál Színház. A kortárs drámairodalom egyik királynője, Marina Carr legmeghatározóbb műve, A Macskalápon mai közegbe helyezett, sajátos humorú sorstragédia. Tamás Dorka -
Interjúk
Most legyek ebben is rendhagyó?!
„A szakma engem a tenyerén hordoz, és ahol dolgoztam, mindig maximális bizalmat kaptam, ebből fakadóan kiváló munkákat és feladatokat” – fogalmaz Gáspár Sándor Kossuth- és Jászai-díjas színművész. Seres Gerda -
Interjúk
Volt egyszer egy Egyetemi Színpad… meg egy Universitas Együttes…
meg Rock Színház….soroljam még? kérdezem Katona Imrét, aki színészként, dramaturgként, rendezőként és elméleti szakemberként a színpadi kísérletekre, az alternatív kezdeményezésekre tette fel az életét. Lovas Ildikó -
Interjúk
Nem szeretni kell egymást, hanem végszót kell adni a másiknak ...
Az ország Dinijeként ismeri mindenki Ujlaki Dénest, a hazai színművészet egyik legkiemelkedőbb alakját, aki sosem kételkedett benne, hogy színész akar lenni, és mindig őszinte maradt – a színpadon éppúgy, mint az életben. Zsigmond Lilian
-
Interjúk
„Adják oda az életüket és vérüket azért az előadásért”
„Én nem bújtam különböző figurák bőrébe, hanem gyermeki ártatlansággal – és mégis profizmussal – azt képzeltem, hogy az a karakter én vagyok” – mondja Béres Ilona. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész hét éve nem játszik színpadon, de a közönség ma is elragadtatással nézi a filmkockákon megőrzött alkotásait. Színes színházi pályafutásáról bezsélgettünk. Seres Gerda












