Személyek
Márta István
színész
fesztiváligazgató
zenei összeállítás
hangszerelte
zeneszerző
zene
Életrajz
Tanulmányok: Zeneműv. Főisk., zeneszerző, tanár, 1972-78, Sugár Rezső tanítványa.
Életút: 1976 Witold Lutosławski zeneszerzői kurzusát végzi Jugoszláviában, 1976-77 a 25. Színház tagja, 1981-83 klasszikus zenetört.-et és 20. sz.-i zeneanalízist oktat a Bartók Béla Zeneműv. Szakközépisk. dzsessz-tanszakán, 1972-76 a Fiatal Műv. Klubja zenei szekcióvez., 1975-82 a Fiatal Zeneszerzők Csop. vez., 1982-84 a Fiatal Műv. Tan. zenei szekcióvez. Önálló szerzői esteket tart, elektronikus kompozíciókat, zenei akciókat, happeningeket, permformance-okat ad elő, közreműködik rock- és punkzenekarok koncertjein, akusztikus költészeti műsorokban.
Lemezei: Szíveink (1985), Alte und neue Musik (1984), Támad a szél (1987), Légy ostoba (1991), Works (1995), Sound in, sound out (1998). 1973 népzenei gyűjtőúton jár a moldvai csángómagyarok között, 1980-83 a 180-as Csop., 1980- a Mandel-kvartett tagja. 1988- az MTV külső szerk., a veszprémi Petőfi Színház zenei vez., 1989 megalakítja a Kapolcsi Kult. és Természetvédelmi Egyletet, a Kapolcsi Műv. Napok műv. vez., 1990-91 a Nemzeti Színház, 1994-96 az Új Színház zenei vez., 1998- az Új Színház ig. Tribune Internationale des Compositeurs (Párizs, 1982, 1987), Erkel Ferenc-díj (1987), Déri János-díj (1994).
Főbb rendezései: Kabaré, Hegedűs a háztetőn.
Főbb művei: Ildikónak (magnetofonszalagra, ütőhangszerekre, 1976), Voices of Birds, J. M. and mine (magnetofonszalagra, preparált zongorára és nyolc előadóra, 1977), Szöveg és zene (1978), A halottak királya (kantáta, 1979), Karácsony napja 24. lecke (zene kamaraegyüttesre, 1980), 100 könnyű kis zongoradarab négy kézre (1982), A Múzeum hangjai (1982), Szíveink (tételek kamarakórusra és kamarazenekarra, 1983), J. M. Wyx két álma (1983), J. M. Wyx két története (1983), J. M. Wyx rövid élete és halála (1983), J. M. Wyx emlékére (1984), Erotika (1984), Variáció egy XIII. századi Mária-énekre (1984), A trubadúr (1984), Látomások (balett, 1984), Babaházi történet (1985), A vakok (dal, 1985), Munkásoperett (1985), ...per quattro tromboni... (1986), Támad a szél (hangnapló, 1987), Kapolcs riadó (videoklip, 1987), Képnapló (1988), Slips and Streams (balett, 1989), Doom (Sigh) (vonósnégyes, 1989), Glassblower's Dream (vonósnégyes, 1990), Blasting in the Birdcage (elektronikus, 1990), Kapolcsi opera (performance, 1991), Nyitány (2 zongorára, hárfára, gordonkára, 1991), Szent Antal megkísértése (balett, 1993), Scrabble-music (1995).
Életút: 1976 Witold Lutosławski zeneszerzői kurzusát végzi Jugoszláviában, 1976-77 a 25. Színház tagja, 1981-83 klasszikus zenetört.-et és 20. sz.-i zeneanalízist oktat a Bartók Béla Zeneműv. Szakközépisk. dzsessz-tanszakán, 1972-76 a Fiatal Műv. Klubja zenei szekcióvez., 1975-82 a Fiatal Zeneszerzők Csop. vez., 1982-84 a Fiatal Műv. Tan. zenei szekcióvez. Önálló szerzői esteket tart, elektronikus kompozíciókat, zenei akciókat, happeningeket, permformance-okat ad elő, közreműködik rock- és punkzenekarok koncertjein, akusztikus költészeti műsorokban.
Lemezei: Szíveink (1985), Alte und neue Musik (1984), Támad a szél (1987), Légy ostoba (1991), Works (1995), Sound in, sound out (1998). 1973 népzenei gyűjtőúton jár a moldvai csángómagyarok között, 1980-83 a 180-as Csop., 1980- a Mandel-kvartett tagja. 1988- az MTV külső szerk., a veszprémi Petőfi Színház zenei vez., 1989 megalakítja a Kapolcsi Kult. és Természetvédelmi Egyletet, a Kapolcsi Műv. Napok műv. vez., 1990-91 a Nemzeti Színház, 1994-96 az Új Színház zenei vez., 1998- az Új Színház ig. Tribune Internationale des Compositeurs (Párizs, 1982, 1987), Erkel Ferenc-díj (1987), Déri János-díj (1994).
Főbb rendezései: Kabaré, Hegedűs a háztetőn.
Főbb művei: Ildikónak (magnetofonszalagra, ütőhangszerekre, 1976), Voices of Birds, J. M. and mine (magnetofonszalagra, preparált zongorára és nyolc előadóra, 1977), Szöveg és zene (1978), A halottak királya (kantáta, 1979), Karácsony napja 24. lecke (zene kamaraegyüttesre, 1980), 100 könnyű kis zongoradarab négy kézre (1982), A Múzeum hangjai (1982), Szíveink (tételek kamarakórusra és kamarazenekarra, 1983), J. M. Wyx két álma (1983), J. M. Wyx két története (1983), J. M. Wyx rövid élete és halála (1983), J. M. Wyx emlékére (1984), Erotika (1984), Variáció egy XIII. századi Mária-énekre (1984), A trubadúr (1984), Látomások (balett, 1984), Babaházi történet (1985), A vakok (dal, 1985), Munkásoperett (1985), ...per quattro tromboni... (1986), Támad a szél (hangnapló, 1987), Kapolcs riadó (videoklip, 1987), Képnapló (1988), Slips and Streams (balett, 1989), Doom (Sigh) (vonósnégyes, 1989), Glassblower's Dream (vonósnégyes, 1990), Blasting in the Birdcage (elektronikus, 1990), Kapolcsi opera (performance, 1991), Nyitány (2 zongorára, hárfára, gordonkára, 1991), Szent Antal megkísértése (balett, 1993), Scrabble-music (1995).

Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk
„Adják oda az életüket és vérüket azért az előadásért”
„Én nem bújtam különböző figurák bőrébe, hanem gyermeki ártatlansággal – és mégis profizmussal – azt képzeltem, hogy az a karakter én vagyok” – mondja Béres Ilona. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész hét éve nem játszik színpadon, de a közönség ma is elragadtatással nézi a filmkockákon megőrzött alkotásait. Színes színházi pályafutásáról bezsélgettünk. Seres Gerda
-
Interjúk
Nem szeretni kell egymást, hanem végszót kell adni a másiknak ...
Az ország Dinijeként ismeri mindenki Ujlaki Dénest, a hazai színművészet egyik legkiemelkedőbb alakját, aki sosem kételkedett benne, hogy színész akar lenni, és mindig őszinte maradt – a színpadon éppúgy, mint az életben. Zsigmond Lilian -
Interjúk
Tükröt tartani, ez a dolgunk…
...mondja Lábán Kati, az RS9 Színház igazgatója, miközben bejárom az utcáról kicsinek tűnő színházat, csak a mélybe vezető meredek lépcső ijesztő kissé, de belül nem várt izgalmas terekkel rendelkezik és műsora, ha lehet, még meglepőbb. Lovas Ildikó -
Interjúk
Magának ezer arca van…
…mondta Marton Endre rendező a 22 éves Csákányi Eszternek a Nemzeti Színházban és bizonyára nem sejtette, hogy a csoportos szereplők közül kitűnő fiatal lány pályáján fényesen igazolja majd a megállapítást. Lovas Ildikó -
Temesvári Csiky Gergely Színház
Krasznahorkai Sátántangója a magyar kultúra napján
Mi más mutatná meg a magyar nyelvet beszélő közösség gondolkodásának mélységeit, mint az irodalom – ezért is döntött úgy a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, hogy Krasznahorkai László több nyelven is megjelent Sátántangó című regényének részleteivel ünnepli a magyar kultúra napját.
-
Interjúk
Ha az ember jó úton jár, jó visszajelzéseket kap, ha nem, akkor olyanokat…
Kubik Anna 45 esztendeje van a pályán, láttuk főszereplőként Portiának, Melindának, Grusénak, Aasenak, Muskátnénak, Lady Milfordnak, Rickl Máriának és láttuk címszereplőként Júliának, Melindának, Yermának, Johannának. Lovas Ildikó












