Személyek
Tömöry Péter
rendező
szövegkönyv
vers
fordító
író
dalszöveg
Életrajz
Tanulmányok: BabeşBolyai Tud.egy., Kolozsvár, románmagy., 196166, Szentgyörgyi István Színműv. Főisk., Marosvásárhely, rendező, 197274.
Életút: 196668 tanít, 196872 a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör irod. szerk., 197478 a bukaresti tv magy. és német szerk.ségének szerk.-rendezője, 1978 Magyaro.-ra költözik, 197879 a debreceni Csokonai Színház dramaturgja, 197982 a kecskeméti Katona József Színház, 198286 a veszprémi Petőfi Színház, 1985 a veszprémi Visszhang szerk., 198689 a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház rendezője, 198993 a németo.-i Bruchsalban a Badische Landesbühne főrendezője, 1993 szabadfoglalkozású, a pforzheimi, a cellei, a szatmárnémeti, az erlangeni színház, a bonni Junges Theater és az Euro Theater Central állandó munkatársa.
Főbb rendezései: Tolnai: Végeladás, Csíki: A nagypapa látni akar benneteket, Szolzsenyicin: A kopasz és a lágerkurva, Shakespeare: Hamlet, Rómeó és Júlia, Szentivánéji álom, Brecht: A kaukázusi krétakör, Enzensberger: Voltaire unokaöccse, Bulgakov: Iván, a rettentő, Doriadis: Különös délután.
Főbb művei: Fogasra akasztott érzés (elb.-ek, színmű, 1970), Vőlegényfogó (színmű, 1979), Fehér förgeteg (reg., 1990), Europa, süsse Heimat (dráma, Franz Csikyvel, 1993), Wer bin ich (dráma, 1996).
Életút: 196668 tanít, 196872 a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör irod. szerk., 197478 a bukaresti tv magy. és német szerk.ségének szerk.-rendezője, 1978 Magyaro.-ra költözik, 197879 a debreceni Csokonai Színház dramaturgja, 197982 a kecskeméti Katona József Színház, 198286 a veszprémi Petőfi Színház, 1985 a veszprémi Visszhang szerk., 198689 a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház rendezője, 198993 a németo.-i Bruchsalban a Badische Landesbühne főrendezője, 1993 szabadfoglalkozású, a pforzheimi, a cellei, a szatmárnémeti, az erlangeni színház, a bonni Junges Theater és az Euro Theater Central állandó munkatársa.
Főbb rendezései: Tolnai: Végeladás, Csíki: A nagypapa látni akar benneteket, Szolzsenyicin: A kopasz és a lágerkurva, Shakespeare: Hamlet, Rómeó és Júlia, Szentivánéji álom, Brecht: A kaukázusi krétakör, Enzensberger: Voltaire unokaöccse, Bulgakov: Iván, a rettentő, Doriadis: Különös délután.
Főbb művei: Fogasra akasztott érzés (elb.-ek, színmű, 1970), Vőlegényfogó (színmű, 1979), Fehér förgeteg (reg., 1990), Europa, süsse Heimat (dráma, Franz Csikyvel, 1993), Wer bin ich (dráma, 1996).

Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk
Magának ezer arca van…
…mondta Marton Endre rendező a 22 éves Csákányi Eszternek a Nemzeti Színházban és bizonyára nem sejtette, hogy a csoportos szereplők közül kitűnő fiatal lány pályáján fényesen igazolja majd a megállapítást. Lovas Ildikó
-
Temesvári Csiky Gergely Színház
Krasznahorkai Sátántangója a magyar kultúra napján
Mi más mutatná meg a magyar nyelvet beszélő közösség gondolkodásának mélységeit, mint az irodalom – ezért is döntött úgy a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, hogy Krasznahorkai László több nyelven is megjelent Sátántangó című regényének részleteivel ünnepli a magyar kultúra napját. -
Interjúk
Ha az ember jó úton jár, jó visszajelzéseket kap, ha nem, akkor olyanokat…
Kubik Anna 45 esztendeje van a pályán, láttuk főszereplőként Portiának, Melindának, Grusénak, Aasenak, Muskátnénak, Lady Milfordnak, Rickl Máriának és láttuk címszereplőként Júliának, Melindának, Yermának, Johannának. Lovas Ildikó -
Budapest Bábszínház
Semmi 2.0 – amikor egy generáció újra felteszi a legnehezebb kérdéseket
Ikonikus előadását gondolja újra a Budapest Bábszínház: a Semmi című, 13 éven át nagy sikerrel futó produkció február 20-tól Semmi 2.0 címmel, új szereposztással, friss zenei világgal és megújult vizualitással tér vissza, ezúttal a Nagyszínpadon. -
Színek és belső tájak – Vajda Boróka festménykiállítása Kecskeméten
Különleges arcát mutatja meg a közönségnek Vajda Boróka: a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház primadonnája ezúttal nem a színpadon, hanem a festővásznon mesél. BORO BASE című festménykiállítása január 15-én nyílik meg a színház nézőtéri büféjében.
-
Interjúk
„Valószínűleg keveset csaltam” – beszélgetés Székely Gáborral
Székely Gábor Kossuth-díjas rendező egyike azoknak, akik meghatározták a XX. század második felének magyar színházi életét, ízlését, alapkérdéseit. Bár ő jóval szerényebben fogalmaz. Azt mondja, talán említhetne három vagy négy darabot, amit sikerült jól megcsinálnia. Seres Gerda












