Theater Online
Határon Túli Színházak
Instagram
  • Nyitólap
  • Programok
  • Színházak
  • Bemutatók
  • Személyek
  • Hírek
  • Írások
  • Kisvárdai Fesztivál
  • TESzT

Személyek

Tömöry Péter

rendező szövegkönyv vers fordító író dalszöveg

Életrajz

Tanulmányok: Babeş–Bolyai Tud.egy., Kolozsvár, román–magy., 1961–66, Szentgyörgyi István Színműv. Főisk., Marosvásárhely, rendező, 1972–74.
Életút: 1966–68 tanít, 1968–72 a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör irod. szerk., 1974–78 a bukaresti tv magy. és német szerk.ségének szerk.-rendezője, 1978 Magyaro.-ra költözik, 1978–79 a debreceni Csokonai Színház dramaturgja, 1979–82 a kecskeméti Katona József Színház, 1982–86 a veszprémi Petőfi Színház, 1985 a veszprémi Visszhang szerk., 1986–89 a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház rendezője, 1989–93 a németo.-i Bruchsalban a Badische Landesbühne főrendezője, 1993– szabadfoglalkozású, a pforzheimi, a cellei, a szatmárnémeti, az erlangeni színház, a bonni Junges Theater és az Euro Theater Central állandó munkatársa.
Főbb rendezései: Tolnai: Végeladás, Csíki: A nagypapa látni akar benneteket, Szolzsenyicin: A kopasz és a lágerkurva, Shakespeare: Hamlet, Rómeó és Júlia, Szentivánéji álom, Brecht: A kaukázusi krétakör, Enzensberger: Voltaire unokaöccse, Bulgakov: Iván, a rettentő, Doriadis: Különös délután.
Főbb művei: Fogasra akasztott érzés (elb.-ek, színmű, 1970), Vőlegényfogó (színmű, 1979), Fehér förgeteg (reg., 1990), Europa, süsse Heimat (dráma, Franz Csikyvel, 1993), Wer bin ich (dráma, 1996).

Tömöry  Péter

Képsorozatok

  • Tömöry  Péter
    Tömöry Péter
  • Tömöry  Péter
    Tömöry Péter
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
  • a
  • á
  • b
  • c
  • cs
  • d
  • e
  • é
  • f
  • g
  • gy
  • h
  • i
  • í
  • j
  • k
  • l
  • m
  • n
  • ny
  • o
  • ó
  • ö
  • ő
  • p
  • q
  • r
  • s
  • sz
  • t
  • ty
  • u
  • ú
  • ü
  • ű
  • v
  • w
  • x
  • y
  • z
  • zs
A Theater Online címlapjáról ajánljuk
  • Interjúk

    „Valószínűleg keveset csaltam” – beszélgetés Székely Gáborral

    Székely Gábor Kossuth-díjas rendező egyike azoknak, akik meghatározták a XX. század második felének magyar színházi életét, ízlését, alapkérdéseit. Bár ő jóval szerényebben fogalmaz. Azt mondja, talán említhetne három vagy négy darabot, amit sikerült jól megcsinálnia.
    Seres Gerda
  • Interjúk

    Öt és fél évtized a fényben

    László Béla neve több generáció számára összeforrt a szolnoki Szigligeti Színház előadásaival. Több mint ötvenöt éve dolgozik a színházi háttérben, világosítóként majd fővilágosítóként rendezők, színészek és nézők élményeit formálja láthatatlanul, mégis meghatározó módon.
    Váradi Nóra
  • Interjúk

    A senki fája

    Árpád, elindítom a telefonon a rögzítést, kezdjük.
    – Velem ilyen tekerős izével kellene felvenni ezt a beszélgetést, amivel Bartókék dolgoztak annak idején. A régmúltból maradtam itt, az passzolna hozzám.
    Bérczes László
  • Interjúk

    A Budapest- Orfeumtól a meglepetés vendégig

    Az 1980.X.11.-én megjelenő Film Színház Muzsika c. művészeti újság megírta, hogy lapzárta után adták át a Színikritikusok díját a Fészek Klubban. A különdíjat a Budapest-Orfeum három szereplője nyerte el: Benedek Miklós, Császár Angela, Szacsvay László.
    Lovas Ildikó
  • Interjúk

    „Amit másképp csinálnék, mert nagyon jó élmény volt nekem a rendezés

    Először tehát erről a „kalandjáról” kérdeztem Kertész Pétert, aki ha jól számolom hivatalosan 60 esztendeje van a pályán, hiszen 1965-ben diplomázott, igaz, már főiskolásként is voltak sikerei.
    Lovas Ildikó
  • Interjúk

    Az életem nyomokban tartalmaz boldogságot

    Papp János sokszínű életébe, pályájába engedett betekintést az interjú során és a címben megfogalmazott bölcsességet engedelmével, ajánlom mindenkinek, magamnak is megfontolásra!
    Lovas Ildikó
Az oldal megjelenését támogatja:Nemzeti Kulturális Alap
© 2026. - THEATER Online - theater.hu